Épülő kegyhely, fejlődő régió

A Magyar Kormány a 2016-ban benyújtott szentkúti infrastruktúra bővítéséről és kiépítéséről szóló kérvényre a Vajdasági Magyar Szövetség által támogatott és prioritásként kezelt felterjesztésével 760 millió forint kormányzati támogatásban részesítette a Doroszló-Szentkút egyházmegyei kegyhelyet. Ez a beruházás részben a szentkúti igényeket hivatott kiegészíteni, azzal a szándékkal, hogy új munkahelyeket adjon, és nagyobb rendezvények befogadásával a régió fejlesztéséhez is hozzájáruljon.

A beruházások több fázisban valósulnak meg. Ft. Verebélyi Árpád főesperest, a Mária, Keresztények Segítsége Egyházmegyei Kegyhely kormányzóját kérdeztük a fejlesztés tervezetéről, részleteiről:

A Szentkút hosszú ideje folyamatos és eredményes fejlesztés alatt áll. Pontosan milyen objektumokról, projektumokról van szó, és hogyan kapcsolódik egymáshoz a meglévő, illetve a készülő épületegyüttes?

– A kegyhely alapvető funkcióinak rendbetételére előbb a Nagyberuházási Alap, majd a Szent János-ház felépítésére a németországi Renovabis Alapítvány nyújtott támogatást. Ez utóbbi objektum teljes körű befejezése még folyamatban van, alapítványi adminisztratív akadályok miatt várat magára. Ennek ellenére a Szent János-ház már használatban van, rendszeresen zajlanak ott az események. Mindezek az épületek a Szentkút alapvető működésének feltételeit hivatottak biztosítani. A mostani fejlesztési terv elkészülésének indoka, hogy a Szentkúton szeretnénk olyan programokat megvalósítani, amelyek nem csak egy napra korlátozódnak.

– A doroszlói Szentkút távolinak tűnik, Vajdaság bármely pontjáról viszonylag hosszú út vezet ide. Amikor egynapos találkozókat, lelkigyakorlatokat, képzéseket szerveztünk, problémát jelentett, hogy az utazás gyakorlatilag a felét elvette a napnak, kevés idő maradt a programra. Az egy hétig tartó sátortáborok esetében az időjárás kiszámíthatatlansága okozott gondot. Így született az ötlet, hogy a Szentkút zarándoklati funkcióját kiterjesszük. Hetente több autóbusz, naponta több személygépkocsi megáll a kegyhelyen. Ezt, a kisboldogasszony ünnepének napjait beleszámítva, igen jelentős számú érdeklődőt célszerű volna itt tartani, akár több órára is, látnivalót, programot, akár étkezési lehetőséget biztosítani számukra. Nem beszélve a tényről, hogy a Doroszló-Szentkút része a különböző zarándok-útvonalaknak, például a Mária-útnak és a kerékpáros zarándok-útvonalaknak is. Sokan megállnak a Szentkúton, és ezeknek az embereknek szeretnénk programok, a népi kultúra megismerésének lehetősége, az étkeztetés formájában olyan tartalmas időtöltést nyújtani, amely miatt érdemesnek tartják majd visszatérni a kegyhelyre, a településre.

Erre eddig nem volt lehetőség, bejönnek, szétnéznek, elmennek… Elgondolkodtunk azon, mire volna szükség ahhoz, hogy ezt a fajta funkciót, a táborokat, a képzési napokat, a zarándokoknak akár több napon át való helyben tartását meg tudjuk valósítani. A jelenlegi beruházásnak ezek a céljai és tárgyai. A Szentkúton szeretnénk létrehozni egy olyan épületet, ahol ezeknek a zarándokcsoportoknak (gyalogosoknak, autósoknak, bicikliseknek egyaránt), lelkigyakorlatos képzésen részvevőknek, táborozóknak körülbelül 100 férőhelyes, hostel minőségben kínálnánk éjszakai szállást, folyamatosan működő konyhával. Ezáltal célunk egy állandó jellegű lelkigyakorlatos, képzési, rendezvényközponttá válni. Természetesen marad az elsődleges szempont, hogy vallási, egyházi és nemzetiségi témákban szeretnénk ezt működtetni. A folytonosság fenntartása miatt, hogy az objektum minél nagyobb számban kihasznált legyen, nyitunk minden értéket hordozó program irányába. Nem ritka gyakorlat, hogy az egyházi-, lelki-központok otthont adjanak tudományos, céges továbbképzési napoknak például… A magas földszinten kapnak helyet a Szentkút működtetésével megbízott alkalmazottak irodái, a másik részben előadótermek lesznek, munkacsoportokhoz, csoportfoglalkozásokhoz, kisebb étkezésekhez stb. Az alsó, szuterén helyiségekben rekreációs központot alakítunk ki, különböző sporttevékenységeket lehet majd végezni, akár a táborok tevékenységének kiegészítőjeként is. Teljesen különálló sport- és rekreációs rendezvények céljára is kiadjuk majd az edzőtermet. A másik épülő objektum egy 1200 főt befogadó csarnok, beltéri templom lesz, amely kedvezőtlen időjárás, esőzés vagy forróság idején helyt ad a szentmiséknek, szükség esetén helyettesíteni hivatott a maximálisan 200 személyt befogadó kegytemplom funkcióját. Természetesen ebben az objektumban lehet majd ünnepségeket, esküvőket, koncerteket szervezni, mindenfajta eseményt, amely beleilleszkedik abba az egyházi, nemzeti, közösségi gondolkodásba, amelyet a kegyhely képvisel. A nagyterem mellett épül meg a vizesblokk. Ennek lehetőségére régóta várnak helyiek és zarándokok egyaránt. A megépülés azért váratott ennyit magára, mert fontos volt, hogy körvonalazódjon a vizesblokk környezete is, amelybe illeszkedik majd. Ez most megtörténik, látjuk az összképet, a vizesblokk 40–50 mellékhelyiséget, zuhanyzókat és mama-gyermek szobát tartalmaz majd. Az építkezések január elején elkezdődtek, és várhatóan augusztus elején befejeződnek. A tervek nem kötelező közbeszerzésen mérettettek meg. A választás a Konc vállalkozásra  esett, ez az építkezés fővállalkozója, és természetesen számos alvállalkozó dolgozik a projektumokon az előttünk álló építkezési időszakban.

Hogyan látja, közösségi és munkahely-teremtési szempontból milyen hatása lesz a fejlesztésnek, épülésnek?

– Több szempontból is pozitív hatását látom. Természetesen elsődlegesen a munkahely-teremtő aspektusát kell hangsúlyozni. Ahhoz, hogy ezeket a már meglévő és a továbbiakban épülő objektumokat élettel, programokkal töltsük meg, szükségünk lesz mindenekelőtt egy gondnokra, több váltásban szakácsokra, pincérekre, takarítókra, portásokra, kertészekre, irodistákra. Az épületek az egyház tulajdonában állnak, a működtetést egy alapítvány végzi majd. Mindennek függvényében világos, hogy nemcsak Doroszlót, hanem az egész régiót, mindkét egyházmegyét érinti a kegyhely fejlesztése. Természetesen elengedhetetlen a doroszlóiakkal való együttgondolkodás, mind a falukép, mind a közösségi szándék szempontjából. Hiszem azt, hogy mindezen nagy léptékű fejlesztések hozadéka lassan, de biztosan tudatosodik majd a helyiekben és nyugat-bácskai szinten is.

Úgy tudom, több további fejlesztési terv van, illetve folyamatosan érkeznek a támogatói ötletek, ígéretek.

– Eddig támogatás nélküli, valóban csupán ötletszintű tervünk, hogy a fent említett épületszintek mellett kialakítsunk egy helyi néprajzi gyűjteményt, illetve raktárhelyiségeket. Továbbá németországi szándék fogalmazódott meg egy hálakápolna építésére is. A második világháború idején a gádori haláltáborban fogadta meg a németség, hogy amennyiben túléli a mészárlást, a Szűz Anya tiszteletére, hálából kápolnákat építenek. Ez meg is valósult, ahol végül letelepültek, szerte a világban megépítették ezeket a kápolnákat, csupán az anyaföldön, Nyugat-Bácskában, Zombor községben nincs még. Velük közös terv ennek a megépítése a Doroszló-Szentkúton, olyan módon, hogy a 40–50 évvel ezelőtt, a helyéről, a doroszlói kálvária-dombról elhozott három kereszt képezné ennek az építménynek a központi objektumait. Ahogy mondtam az előzőekben, mindez még csak ötlet, tervezet szintjén van jelen a kegyhely életében. Egyelőre az előttünk álló fejlesztésre, építkezésre koncentrálunk. Itt és ezúton szeretnék  köszönetet mondani elsősorban Pásztor István elnök úrnak, akivel a kezdetektől egyeztethettünk. Ő volt az, aki a terveinket Balog Zoltán emberi erőforrási miniszter elé terjesztette, akinek segítségével pedig kormányhatározattal támogatott összegként jutottunk a fejlesztési forráshoz. Elképzeléseinket a kezdetektől támogatta, felkarolta Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Pirityiné Szabó Judit, a Nemzetpolitikai Államtitkárság kapcsolattartási főosztályvezetője. Mindez bennünket arra kötelez, hogy a segítséget, fejlesztést munkahelyteremtés, közösségfejlesztés formájában kiteljesítsük. A kegyhely nem csupán azé a településé, ahol elhelyezkedik, nyugat-bácskai, egyházmegyei, sőt nagybecskereki egyházmegyei szintű a közösségi hatósugara. Bízunk benne, hogy a Szentkút olyan egyházi központtá, szellemi térré növi ki magát, amely a fent említett területeken kívül akár a drávaszögi vagy a magyarországi határ menti területek közösségeit, zarándokait is idevonzza majd, és fejlődést gerjeszt az egész vidék számára – hallottuk Verebélyi atyától.