2024. április 20., szombat

Emlékiratok zárják a Nemzeti Könyvtár sorozatát

Emlékiratok, énregények, memoárok zárják a Nemzeti Könyvtár sorozatát, amelynek utolsó köteteit csütörtökön mutatták be az Országházban.
„Tíz memoár jelent meg egyszerre, ezzel fejezzük be a sorozatot” – emelte ki Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott a könyvek bemutatóján. Hozzátette: ez az összeállítás nagyon „sok műfajú”, szerepel benne napló, valódi memoár, levélfolyam, de igazi szépirodalmi alkotás is.
„Árva Bethlen Kata nem az a személyiség, akit megszeretnek, de az a személyiség, akit nem lehet elfelejteni” – mondta el a szerző Önéletírás és levelek című kötetéről Bencsik Gábor szerkesztő, akinek fontos volt, hogy ne csak férfik szerepeljenek a sorozatban, hanem „asszonyírók” is. Így Jókai Anna, Szabó Magda és Tormay Cécile mellett Árva Bethlen Kata is bekerült a Nemzeti Könyvtárba.
Gróf Széchenyi István Naplóját Pozsgai Zsolt szerkesztette.
Rákosi Jenő egy dinasztiaalapító, egy fantasztikus teremtő volt, rokonokkal, feleségekkel, akinek lapok, színházak, színiiskola, irodalom és irodalomszervezés kapcsolódik a nevéhez – emelte ki Kerényi Imre. Kuncz Aladár Fekete kolostor című munkája egy igazi emlékirat, egy énregény, amelyben a szerző a francia hadifogságban szerzett emlékeiről számol be a tényirodalom és a szépirodalom eszközeivel – mondta Kerényi Imre. Szegedy-Maszák Marianne Csókolom a kezét című munkájában szülei „regényes szerelmének” levelezéséből kibontakozó családtörténetét írta meg. A memoár az 1944 körüli magyarországi eseményeket teljesen sajátos szemszögből ábrázolja. Szigethy Gábor 1955–1956–1957 – Napló, múltidőben című kötete lett az 1956-os tárgyú könyve a sorozatnak.
Megtalálható az utolsó könyvek között Habsburg Ottó Így láttam című munkája, Szabó Dezső A bölcsőtől Budapestig című kötete, Patay Pál Az életet már megjártam című könyve, amelyben a 103 éves szerző saját életének háborús élményeit, a hadifogság időszakát és az utána következő negyven év tapasztalatát foglalta össze.
Görgey Gábor Utolsó jelentés Atlantiszról című kétkötetes műve egy „tágas családi emlékezet, amely egy tömény szépirodalmi műben jelenik meg” – mondta Kerényi Imre. Az alkotás majdnem egy teljes évszázad történetét öleli fel fiktív formában.
A miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy Kánon címmel szeptemberben megjelenik még egy ráadáskötet. A sorozat 101. darabja bemutatja azt a csaknem 100 írót, akit a Nemzeti Könyvtár sorozat felvonultat és azt a húszat is, akik szerzői jogi problémák miatt nem kerülhettek bele a válogatásba, de „ettől még a nemzeti kánon tagjai”. Közöttük van mások mellett Molnár Ferenc, Teller Ede, Csurka István és Kertész Imre is.
(MTI)