KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ

Kína meghódítása szépirodalmi fegyverzettel

Szögi Csaba

2018. március 3., 15:08

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Miután Yu Zemin lefordította jeles írónk, Krasznahorkai László első regényét, az 2017-ben el is nyerte Kínában az év könyve díját, melyet a harmadik legnagyobb pekingi napilap, a Xin Jing Bao ítél oda minden évben. A Nemzeti Könyvtárban megrendezett díjátadón a mű szerzője gratulált is munkája remek fordítójának – akit valószínűleg meg is illet ez az elismerés, tekintve a könyv különleges nyelvezetét, bonyolult szerkezetét, szimbólumokban rendkívül gazdag világát. Ami pedig – egyébként világhírű, és például Szerbiában is külön rajongótáborral rendelkező – írónkat illeti, az odaítélt díj nyilván megdobogtatja minden magyar irodalomrajongó szívét, hiszen nem lehet egyszerű Ázsia szívében ekkora népszerűségre szert tenni, ahol egészen mások a szépirodalom gyökerei, jelképrendszerük is nagyban eltér a miénktől, és nem könnyen tudjuk egymás munkáit értelmezni… De hát amikor egy művészeti alkotás igazán átütő erejű – mint ahogyan a Sátántangó is vitathatatlanul az –, akkor egy idő után átlép a nyelvi, kulturális és egyéb korlátokon, elementáris hatásának köszönve magával ragadja befogadóját (nyilván könnyebben megy ez például a zene vagy a képzőművészet esetében; az irodalomnak hiteles fordítókra van szüksége). Lényeg a lényeg: ha egy kicsi, nyelvében legfeljebb „másodunokatestvérekkel” rendelkező európai nép szépírója ekkora nemzetközi sikert tud elérni – az mindig boldogság! (És akkor tetézzük is meg mindjárt egy másik örvendetes hírrel a regény kapcsán: idén ismét az amerikai mozikba kerül Tarr Béla 1994-es, cca. hatórás filmadaptációja, melynek ezúttal digitálisan felújított változatát fogják bemutatni.)

Krasznahorkai László, aki 1954-ben született Gyulán, már eddig is számos és jelentős irodalmi/művészeti díj büszke tulajdonosának mondhatta magát. Magyarországon odaítélték neki szinte az összeset, amit oda lehet, köztük a legrangosabbat is, a Kossuth-díjat – emellett 2004 óta tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának –, ugyanakkor 1993-ban elnyerte a Bestenliste irodalmi díjat Baden-Badenben, a Japan Foundation ösztöndíját kétszer is (2000 és 2005), 2010-ben a Brücke-Berlin-díjat, 2014-ben az America Awardot, 2015-ben pedig a Nemzetközi Man Booker-díjat. Eddig sem volt hát számára ismeretlen a nemzetközi hírnév. Ami Kínát illeti, amennyiben az ország olvasóközönsége szélesebb körben csak most ismerte meg őt, az író maga már jó ideje behatóan ismeri az országot – nem mellesleg egyébként is világjáró és világpolgár; jelenleg is Berlinben él –, és erről több nagyszerű kötet (útleírás, dokumentarista regény) is tanúskodik, melyekben igyekszik nem csupán a fizikális világot felfedezni, de jócskán elmerül annak spirituális aspektusaiban is – és mély sajnálatát fejezi ki afelett, hogyan tűnik el egyre rohamosabb tempóban a „régi” Kína, amellyel első odautazása alkalmával még volt szerencséje találkozni…

Krasznahorkai László – aki kezdetben jogi tanulmányokat folytatott Szegeden és Budapesten, utóbb viszont az ELTE Bölcsészkarán szerzett diplomát magyar-népművelő szakon, 1977 és 1982 között a Gondolat Könyvkiadónál működött dokumentátorként, 1983-tól pedig szabadfoglalkozású író – igen termékeny művész, akinek a regény és a művészi útirajz mellett kedvelt műfaja még az elbeszélés – ugyanakkor jelentős forgatókönyvírói munkásságáról sem szabad megfeledkeznünk (Tarr Bélának például már jó ideje ő az állandó munkatársa ebben a minőségében). A Sátántangó az ötödik megjelent munkája, egyben első regénye, melyet 1985-ben adott ki a Magvető Könyvkiadó (hogy azután még számos kiadást érjen meg, és több nyelvre is lefordítsák). Szerkezetét tekintve egyszerre bonyolult és egyszerű – akárcsak a címében szereplő tánc, melynek előadása művelőjétől függ –, olvasható akár „felületesen” is, puszta krimiként vagy kalandregényként, így is lenyűgöző élményt nyújt; ugyanakkor annyi benne a rejtett utalás, oda-vissza kapcsolás, hogy hosszú órákig is elmélkedhetünk egy-egy passzusa felett… Mivel a művészeti alkotások végső formájukban a befogadójuk elméjében és lelkében születnek meg, a Sátántangónak is számtalan olvasata létezhet – mint minden igazán jelentős és nagyszerű irodalmi mű esetében. Egy a biztos: ez a pazar regény azonnal lenyűgözi és rabul ejti az értő és érző olvasót. Sok-sok további fordítást kívánunk hát még neki, hogy eme kincseket rejtő kútból a világ más és más nyelvterületéről származó irodalomrajongói is szomjukat olthassák!


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége