Mivel Törökország európai uniós csatlakozása meghiúsult – vagy legalábbis folyamatosan válságban van –, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a szóban forgó ország helyett a nyugat–balkáni térség országaira összpontosít. Az EBRD szakembereinek becslése szerint az említett térségben hatalmas beruházási és fejlesztési lehetőségek rejlenek, olvasható a Deutsche Welle, németországi sajtóorgánumok elemzésének alapján összeállított összefoglalójában. A Frankfurter Allgemeine Zeitung értesülései szerint az EBRD egyetlen térségre sem fordít akkora összegeket, mint a Nyugat–Balkánra, azaz Albániára és a volt Jugoszlávia tagállamaira. Az említett pénzügyi szervezet Albániában, Szerbiában, Montenegróban, Koszovóban, Macedóniában és Bosznia–Hercegovinában évente lakosonként 560 eurót fektet be, míg például Lengyelországban, Magyarországon, Horvátországban és a balti országokban évente lakosonként 330 eurót tesznek ki az EBRD beruházásai, Észak–Afrika országaiban – Egyiptomban, Jordániában, Libanonban és Tunéziában – pedig csupán 43 eurót tesznek ki a lakosonkénti beruházások.
Az EBRD eddig 10 milliárd euró értékben 600 projektum megvalósítását finanszírozta a nyugat–balkáni térségben. A legtöbb pénzt, 4,7 milliárd eurót, Szerbia kapta, Bosznia–Hercegovinában 2,1 milliárd euró értékben támogatott projektumokat az EBRD, Macedóniában 1,6 milliárd euró értékben, Albániában pedig 1 milliárd euró értékben.
A FAZ elemzése a londoni Nyugat–Balkáni Beruházási Csúcstalálkozó alkalmából készült. Az összeállításban arra is emlékeztetnek, hogy a csúcstalálkozót két és fél héttel azután tartják meg, hogy az Európai Bizottság bemutatta a nyugat–balkáni bővítési stratégiát, amely kézzel fogható uniós perspektívát kínál fel a térség országai számára. Az új brüsszeli stratégia a nyugat–balkáni térségre irányította az üzleti szféra figyelmét. Suma Chakrabarti, az EBRD elnökének szavai szerint a nyugat–balkáni országok európai uniós integráció területén megtett pozitív lépései a külföldi beruházások számában is visszatükröződnek. A luxemburgi székhelyű Európai Beruházási Bank (EBB) is egyre aktívabban képviselteti magát a nyugat–balkáni térségben, magyarázta Chakrabarti, mondván, hogy az EBB 2007-től kezdve 7 milliárd eurót fektetett a térségbe. Az EBB Szerbiával még ennek az évnek az elején új hitelszerződéseket írt alá, valamint támogatási szerződést 347 millió euró értékben, emelte ki Chakrabarti.
– Korábban Törökország volt a legjelentősebb beruházási célország úgy az EBRD, mint az EBB számára, ez viszont megváltozott, Törökországban fokozatosan csökken ezeknek a szervezeteknek a tevékenysége. Ugyanez érvényes az IPA-alapokra is. Míg korábban Ankara volt ezeknek az alapoknak a legnagyobb haszonélvezője, a súlypontok lassan, de biztosan, a nyugat–balkáni térség országaira helyeződnek át. Szerbia például már most jóval több pénzt kap lakosonként az IPA-alapokból, mint Törökország – írja a FAZ.
