2024. március 28., csütörtök

Tudomány és művészet egy fedél alatt

Az óbecsei Than Emlékház az idén ünnepli első jubileumát

Fakírágy, nagyfeszültség előállítására alkalmas Van de Graaff-generátor, sajtlabirintus – ilyen és ezekhez hasonló eszközök között tartanak ma este Magyar Szó- és Magvető-élőújságot Óbecsén. A rendezvény házigazdája az öt évvel ezelőtt felavatott, Than Mór és Than Károly szülőházából kialakított Than Emlékház lesz. Az intézményt a Than Fivérek Értelmiségi Kör működteti, és a névadók szellemi örökségéhez híven az emlékházban főleg Than Mór festészete és Than Károly kémiai munkássága köré épültek föl a tartalmak, de egy tudományos interaktív parkban számos, a felsoroltakhoz hasonlóan izgalmas eszközt és népi játékot is kipróbálhatnak a látogatók. Bonifárt Lászlót, a Than Fivérek Értelmiségi Kör elnökét az elmúlt öt évről és a további tervekről faggattuk.

– Szervezetünk régi célkitűzése vált valóra a Than Emlékház átadásával, és az elmúlt csaknem öt év alatt sikerült teljesítenünk a terveinket. A tevékenységi körünk két ágon fut, az egyik Than Mór festészete, a másik Than Károly tudományos munkája köré épül – ezeknek az eseményeknek köszönhetően ma már nemcsak Than Mór neve cseng sokaknak ismerősen, hanem Than Károly munkásságát is sikerült jobban megismertetnünk a közönséggel. Szeretnénk még nagyobb hangsúlyt fektetni az iskolán kívüli oktatásra is, így májustól egy IPA-pályázat keretében felsősök számára tankönyv-kiegészítőket készítünk és előadásokat tartunk majd a környezettudatosságról – mondta Bonifárt László.
Az épület állandó kiállításai – a több mint harminc eszközből álló interaktív játékpark, Than Mór több mint 30 festményének reprodukciós tárlata, a matematika és a természet kapcsolatát szemléltető fotók, a gyógyszerészeti kiállítás, a két emlékszoba – mellett rendszeresen szerveznek itt tudományos és kulturális rendezvényeket. A Than Fivérek Értelmiségi Kör az elkövetkező néhány évben szeretné tovább bővíteni a meglévő épületet: a beruházás harmadik, utolsó fázisában egy új szárnyat emelnének fel, amelyben civil szervezeteknek szánt irodahelyiségek és egy multifunkcionális terem is helyet kapna, de idővel az emlékház 400 négyzetméteres tetőterét is szeretnék hasznosítani.
Tisza menti borreneszánsz
Az utóbbi három év egyik leglátogatottabb rendezvénye a Méz és bor lett. Ezen az eseményen a Than Fivérek Értelmiségi Kör mezőgazdasági és környezetvédelmi szakcsoportjának szervezésében a község méhészei és borászai mutatják be termékeiket a közönségnek.

A házi borok készítése valóságos reneszánszát éli a Tisza mentén, és egyre több az olyan hobbiborász az óbecsei községben is, akik évről évre jobb minőségű termékeket készítenek – mondta Szerda András szervező. András korábban népzenészként gyakran megfordult Temerinben, ott tapasztalta meg azt, hogy milyen közösségszervező ereje is lehet a bornak. Eldöntötte: a hatvanas évek után elhalt borászkodás hagyományát vissza kell hozni Óbecsén is.
– Valamikor meglehetősen nagy területen szőlészkedtek az óbecseiek, és sok háznál mérték is a bort, de évtizedek alatt nagy lett a lemaradás ezen a téren – ezen próbálunk változtatni szakmai előadásokkal és termékbemutatókkal. Előtte két évig gyűjtöttem az adatokat arról, hogy Óbecsén kik készítenek hobbiból bort. Aztán összefogtunk és bemutatkoztunk a közönségnek is. A temerini Horváth László borbírótól sokat tanultunk, a borokról adott értékítélete bizony nem érintett minden borkészítőt jól, de az ő szakvéleménye arra sarkallta főleg a fiatalokat, hogy egyre jobbak legyenek. Különös módon újabban elsősorban a gyümölcsborkészítők aratnak sikereket a versenyeken – mondta András.
Bor mézből is készülhet – e két helyi termék népszerűsítése az elsődleges célja a Méz és bor rendezvényeknek. Ahogy egyre több a borász, úgy egyre több a méhész is a községben.
– Régebben sokan csak munka mellett méhészkedtek, de ma sokan szeretnének kizárólag ebből megélni. Méhészkedni ugyan viszonylag kis befektetéssel is lehet, de nagy tapasztalat kell hozzá. Ma már olyan sok a méhész Szerbiában, hogy a legelők nem tudják majd eltartani őket – jelentette ki borúlátóan András.
A szakcsoport borász- és méhészképzéseket szervez, augusztusban pedig a belvárosi Nagyboldogasszony-templom búcsúján A bor dicsérete címmel mutatják be termékeiket, és egy tematikus verses-zenés műsort is tartanak a közönségnek. Novemberben egy újabb három napos képzésre kerül sor a méhészeknek, decemberben pedig ismét lesz Méz és bor kiállítás.
Támogatásra váró jó ötletek
Az értékmentés és a szakmai képzések mellett az értelmiségi kör tagjai az ismeretterjesztésnek és az innovációnak is nagy jelentőséget tulajdonítanak. Gilvázi István rendszeres szerzője a Magyar Szó Magvető mellékletének, gyakran ír az alternatív és tudatos gazdálkodásban rejlő lehetőségekről, a Than Fivérek Értelmiségi Kör keretében működő Alkotók és Újítók Szakcsoportjának a tagjaként pedig több olyan újítása is van (pl. a kézi gabonamalom), amelyek az egészséges táplálkozást szolgálják.
– A csoporttagok újításai elsősorban elektronikai, mezőgazdasági és egészségügyi jellegűek. Sajnos Szerbiában az újítók és a feltalálók szinte semmilyen támogatást nem kapnak. Mi szeretnénk Óbecsét egy élhetőbb községgé tenni, de az ötleteinknek nincs támogatottsága, pedig érdemes lenne a magyarkanizsai Kosár mozgalomhoz hasonló, helybéli termelőket támogató kezdeményezést nálunk is meghonosítani – mondta István.
A szakcsoport szervezésében Innova címmel fut egy népszerű előadássorozat, melyben a biotermesztésről, a komposztálásról, az alternatív energia hasznosításáról is szó esik, holnap 16 órakor pedig a Than Emlékházban Önellátás felsőbb szinten, avagy a falu, ami élni akar címmel Sztolyka Zoltán, a mintaértékű magyarországi Rozsály falu polgármestere tart előadást az összefogás erejéről. A program házigazdája Halász Mónika környezetvédelmi mérnök lesz.