2022. július 1., péntek

IMF: Szerbia sikerrel zárta a hároméves hitelszerződést

Szerbia eredményesen hajtotta végre a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött, február 22-én lejárt hároméves hitelszerződésben foglaltakat, ez azonban csak az első lépés volt egy erős, dinamikus, nemzetközi szinten versenyképes gazdaság kiépítésében – állapította meg csütörtökön közzétett jelentésében az IMF.

– A program a vártnál sokkal sikeresebben zárult, sok makroökonómiai célt túl is teljesítettek – jelentette ki James Roaf, a tekintélyes nemzetközi pénzintézmény szerbiai küldöttségvezetője.

Szavai szerint Szerbiának „sikerült kikeverednie a kátyúból”, és a gazdasági világválság idején tapasztalt többéves stagnálás után ismét gazdasági növekedést jegyez, ma több a beruházás és nagyobb arányú a foglalkoztatás.

– Sok mindent elkezdtek annak érdekében, hogy egy érett piacgazdaságú országot teremtsenek, ezeket a reformokat el kell mélyíteni, hogy Szerbia maximálisan kihasználhassa lehetőségeit – állapította meg Roaf.

Az IMF jelentése szerint dicséretre méltó, hogy Szerbiának 2017-ben költségvetési többlete volt, hogy helyreállította a gazdasági bizalmat, és hogy növekedtek a hazai meg a külföldi beruházások. Úgyszintén dicséretes a bankrendszer stabilitása, valamint az, hogy csökkent az ún. problematikus hitelek aránya és hogy kisebb lett a munkanélküliségi ráta. Szerbia átszervezte eredménytelen vasúti vállalatát, emelte a megfizettetést a villanyáram- és földgázszolgáltatónál, sikeresen privatizálta a smederevói vasműveket, és magánosított sok más állami vállalatot.

„Most leginkább a bányászati és a petrokémiai komplexumban van szükség reformokra, olyan cégekben mint amilyen a Resavica szénbánya, a Bor Bányászati és Kohászati Központ, a pancsovai Petrohemija és Azotara, valamint a nagykikindai MSK ecetgyár” – szögezte le a Nemzetközi Valutaalap. Arra is rámutatott, hogy magánosítani vagy reformálni kell több pénzintézményt, pl. a Postatakarékot, a Kommerciális Bankot és a Dunav biztosítótársaságot.

Szerbia 2014 végén állapodott meg a Valutaalappal abban, hogy hároméves, 1,32 milliárd dollár értékű készenlétihitel-szerződést köt a nemzetközi pénzintézettel, s az ország akkor kezdte meg a pénzügyi helyzet megszilárdítására irányuló intézkedéseket. Az IMF a megállapodás keretében egyebek mellett azt kérte az országtól, hogy csökkentse az államadósságot, amely most a bruttó hazai termék (GDP) 62,7 százalékát teszi ki, építsen le az óriásira duzzadt állami adminisztrációból, és számolja fel a veszteséges állami vállalatokat.

Ana Brnabić kormányfő néhány hónappal ezelőtt bejelentette, hogy a közeljövőben Belgrád várhatóan nem köt újabb megállapodást az IMF-fel.