Visszatért a növekedés Európába – állapította meg lelkendezve Marianne Thyssen uniós foglalkoztatási biztos. Jókedve érthető, hiszen a gazdasági fellendülésnek köszönhetően jelentősen nő a foglalkoztatás, miközben folyamatosan csökken az állástalanok száma.
Az EU-ban a foglalkoztatottság immár rekordszintre jutott, mivel a tagországokban csaknem 236 millióan dolgoznak. Egy részük (majdnem 45 millió ember) azonban a részmunkaidős állást betöltők csoportjába tartozik. A kedvező változás mindazonáltal az állandó munkahelyek és a teljes munkaidőben alkalmazottak számának emelkedésével hozható összefüggésbe.
Brüsszelben legalább ilyen kedvező fejleménynek tartják, hogy a 20 és 64 év közötti uniós korosztályok tagjai körében folyamatosan nő a foglalkoztatási arány, legalábbis ez volt a tagállamok tapasztalata az elmúlt három évben.
Az uniós munkanélküliség egyre közelebb kerül a 2008. évi válságot megelőző szinthez (Fotó: MTI)
A javulásnak köszönhetően 2017 őszén a foglalkoztatottság már hajszállal meghaladta a 72 százalékot, ami nagyon magas (átlagos) szint. A társállamok között azonban továbbra is hatalmasak a különbségek. Görögországban például még mindig a legalacsonyabb (58 százalékos) a foglalkoztatás szintje az EU-ban, miközben Svédországban a legmagasabb (82 százalékos).
Brüsszelben ugyanakkor figyelemre méltónak tartják azt is, hogy az uniós munkanélküliség egyre közelebb kerül a 2008. évi válságot megelőző szinthez. Az állástalanok száma 8,6 millióval csökkent 2013 áprilisa óta, s tavaly decemberben már 18 milliónál valamivel kevesebb személyt tartottak nyilván munkanélküliként.
Javul a munkatermelékenység, a háztartások pénzügyi helyzete (a jövedelmek növekedésének eredményeképpen) és a munkaerő-piaci kereslet is. Sokfelé viszont már munkaerőhiánnyal küszködnek. Az álláshelyek két százaléka emiatt betöltetlen az EU-ban. A legnagyobb eséllyel a szolgáltatások terén lehet elhelyezkedni, de az (építő)iparban is egyre gyakoribb a munkaerő-felvétel.
Ha a gazdaság bírja az iramot, még többen helyezkedhetnek el. Az Európai Bizottság (EB) mindenesetre bizakodó: 2018-tól ugyanis még a tavalyi kiemelkedő eredménynél is jobb teljesítményt vár. Az év egészére vonatkozó legújabb előrejelzésében már 2,3 százalékos (átlagos) gazdasági növekedésre számít az EU-ban, az eddigi 2,1 százalék helyett.
Az EB a 2019-re vonatkozó előrejelzését is (fölfelé) módosította. Abból indul ki, hogy jövőre mind az Unióban, mind az eurózónában gyorsabb lesz a bővülés, s emiatt a gazdaság – a korábban becsült – 1,9 százalék helyett 2 százalékkal szárnyalhatja túl az előző évi eredményeit, miközben a beruházások is jelentősen emelkedhetnek.
Az uniós és az euróövezeti növekedés üteme már 2017-ben is meghaladta az előzetes várakozásokat. Olyannyira, hogy az utóbbi tíz évben a legjobb eredményt, vagyis 2,4 százalékot ért el mind az EU-ban, mind a közös valutát használó térségben. A gazdasági fejlődés ráadásul egyre kiegyensúlyozottabb; okos strukturális reformokkal és a fegyelmezett költségvetési politika folytatásával pedig még tartósabbá is tehető.
