2024. március 28., csütörtök

Szijjártó: az ENSZ-vita tétje a migráció megállítása vagy megszervezése

Kedden az ENSZ New York-i székházában kiderült, hogy a migráció megállítása és megszervezése a tét a globális migrációs csomagról szóló kormányközi vitasorozatban - mondta Szijjártó Péter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

Szijjártó Péter (Fotó: MTI)

Szijjártó Péter (Fotó: MTI)

A tárcavezető ismertette, hogy a kedden kezdődött vitasorozat négy kormányközi fordulóból áll, ezt követően az év végén születhet döntés a globális migrációs csomagról.

Szijjártó Péter kijelentette: az ENSZ tagállamainak döntő többsége a migráció kibocsátó- vagy tranzitországa, ezért annak megszervezésében érdekelt és a csomag elfogadását szorgalmazza. Velük szemben Magyarország a migráció megállítását sürgeti - tette hozzá.

Sajnálatosnak nevezte egyúttal, hogy az EU az emberek biztonsága helyett az ENSZ-ben is a migráció megszervezését képviseli és erre alapozva akart közös uniós álláspontot elfogadtatni a keddi vitát megelőzően. Utóbbit Magyarország megvétózta, ennek ellenére - példátlan módon - mégis az EU egységes álláspontjaként mutatták be és meg akarták akadályozni azt is, hogy a magyar álláspont elhangozhasson - közölte.

Ismertette, hogy az ENSZ elé kerülő magyar javaslat szerint a migráció nem tekinthető kedvező folyamatnak, megállítható és meg is kell állítani, Magyarország pedig nem ért egyet a migrációs útvonalak kialakításával és a határvédelem lebontásával, a határok átjárhatóságával. A migrációs csomaghoz kapcsolódó magyar javaslat nem ért egyet azzal, hogy a migráció alapvető emberi jog, ráadásul növeli a terrorveszélyt és aláássa a biztonságot - tette hozzá.  

A következő vitaforduló március 12-én lesz - közölte. 

Kérdésre válaszolva a miniszter kijelentette, hogy a vádakkal ellentétben Közép-Európa szolidáris a nyugati államokkal, hiszen például az 1 milliárd euróból, uniós segítség nélkül fölállított magyar határvédelem jelentős tehertől mentesítette Németországot. A határvédelemre fordított összeget Magyarország gazdaságélénkítésre is fordíthatta volna, nemrég pedig a visegrádi államokkal együtt a líbiai határvédelemre is adott 35 millió eurót (10,9 milliárd forint) - tette hozzá.  

Szijjártó Péter elmondta: Magyarország nem fogadja el, hogy politikai feltételekhez kössék az uniós szerződések alapján járó támogatásokat, hiszen - mint mondta - Magyarország a támogatásokért cserébe megnyitotta piacát a nyugati cégek előtt, amelyek ezzel haszonra tettek szert és annak jelentős részét ki is vitték az országból. A kohéziós alapok nem nagylelkű felajánlások, hanem szerződés alapján járó támogatások, amelyeknek nagy része ráadásul visszaáramlik a nettó befizetőkhöz - hangsúlyozta.

A migráció rossz, veszélyes és megállítható

Magyarország álláspontja a bevándorlással kapcsolatban sziklaszilárd: a migrációt rossz, veszélyes és megállítható folyamatnak tartjuk, nemet mondunk a bevándorlásra és a betelepítési kvótára - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek.

Szijjártó Péter a Financial Times brit üzleti napilap szerdai internetes cikkére reagált, amely szerint Németország az EU strukturális támogatását a bevándorlók számára nyújtott segítség mértékéhez kötné.

A miniszter kifejtette: régóta folyik a vita az Európai Unióban, hogy lehet-e politikai feltételeket kapcsolni az uniós szerződések alapján járó összegek folyósításához. Több tagállam - így Magyarország is - a világossá tette, hogy "ebben a kérdésben semmilyen politikai feltételt, zsarolást nem fogad el, ugyanis az európai források útja nem egyirányú utca". Magyarország megnyitotta piacait az Európai Unió előtt. Magyarországon számos német, francia, olasz, brit, spanyol, holland vállalat aratott óriási sikereket, számos német, francia, olasz, holland és egyéb vállalat tett szert óriási profitra, és vitte azt ki Magyarországról - hangsúlyozta.

Az uniós források nem egy nagylelkű felajánlást jelentenek a nyugat-európai országok részéről, semmilyen politikai feltételt nem támaszthatnak, hiszen nem ajándékról van szó, ez egy szerződés alapján Magyarországnak járó összeg - mondta Szijjártó Péter.

A német európai uniós biztos által is elismert számítás alapján a Közép-Európába érkező kohéziós alapok több, mint 70 százaléka nyugat-európai cégekhez kerül. Michael Roth, a német Külügyminisztérium államtitkára néhány nappal ezelőtt közölte: nem szereti azt a kifejezést, hogy Németország nettó befizető, mert szerinte Németország az Európai Unió nettó nyertese - idézte fel a külgazdasági és külügyminiszter.