2024. március 29., péntek

Szerbiában minden harmadik munkás feketén dolgozik

Szerbiában a szürkegazdaság alacsonyabb szinten van, mint öt évvel ezelőtt volt: a bejegyzett vállalkozásokban a társadalmi össztermékhez (GDP) viszonyított aránya 21,2-ről 15,4 százalékra csökkent, ám minden harmadik cég a szürkezónában működik. A gazdasági szubjektumok több mint 17 százaléka be nem jegyzett vállalat. Ezeket az adatokat is tartalmazza a Szürkegazdaság Szerbiában 2017-ben címmel nyilvánosságra hozott elemzés, melyet tegnap ismertetett Belgrádban a Helyi Gazdaságfejlesztési Nemzeti Tömörülés (NALED).

A kormány, valamint a NALED közös szervezésében megtartott konferencián, melyen bemutatták a szürkegazdaság felszámolása céljából indított, Mondj nemet a feketemunkára! jelszóval meghirdetett nemzeti kampányt, azt a megdöbbentő tényt is nyugtázták, hogy Szerbiában minden harmadik munkás „feketén” dolgozik. A munkaügyi felügyelőség különféle szabálytalanságok miatt tavaly összesen több mint 231 millió dinárral büntette meg a munkáltatókat.

„A szürkegazdaság egésze Szerbiában valamivel kevesebb a GDP 30 százalékánál, és naponta 8 millió euróval rövidíti meg a költségvetést, visszaszorítása éppen ezért az állam stratégiai céljai közé tartozik. Ezzel a kampánnyal is szeretnénk hozzájárulni annak a küzdelemnek az eredményességéhez, amely még 2014-ben indult – hívta fel a figyelmet Zoran Đorđević munka- és foglalkoztatásügyi miniszter.

„A munkások nincsenek tisztában a szürkezóna hátrányaival, ezért ismertetnünk kell velük a tudnivalókat. Mert itt nemcsak az állam veszít, hanem a munkások is. Ma egész tömegeknek nem fizetik a betegszabadságot, az évi szabadságot, nincs lehetőségük arra sem, hogy kölcsönt vegyenek fel” – tette hozzá a munkaügyi miniszter.

Bejelentette, hogy rendszeresítik, sőt állandósítják a rendkívüli ellenőrzéseket, mert, mint mondta, az a gyakorlat, hogy két nappal korábban jelzik az inspektorok látogatását, nem logikus. A munkaügyi felügyelőség már január 1-je óta 24 órás munkaidővel szigorú ellenőrzéseket végez.

A miniszter megfogalmazása szerint a rejtett gazdaság tisztességtelen konkurenciát teremt, és a felszámolására indított kampánnyal Szerbia felzárkózik a fejlett európai országokhoz.

MEGHOZZÁK AZ IDÉNYMUNKÁRÓL SZÓLÓ JOGSZABÁLYT

Az eredmények érdekében az utóbbi időben számos törvényt és más előírást módosítottak – emlékeztetett Zoran Đorđević. A munkatörvény tavaly év végén elfogadott módosításai alapján minden munkást kötelező bejelenteni, még mielőtt elkezdene dolgozni. Az idén a többi között az idénymunkáról szóló jogszabályt is elfogadják. Összeállítottak egy tájékoztató kiadványt is azok számára, akik külföldön vállalnának munkát. Ebből megtudhatják, hogyan dolgozhatnak legálisan valamely országban.

Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter is megerősítette, hogy ebben az évben várható az idénymunka vállalását szabályozó törvény meghozatala. A nagy problémát jelentő és jogilag rendezetlen szezonmunkára vonatkozó törvényt együtt készíti a Mezőgazdasági és a Munkaügyi Minisztérium. Az agrártárca vezetője kitért arra is, hogy sem a növényvédelemben, sem az állategészségügyben nincs elegendő ellenőr, s hogy ezt a gondot még az idén elhárítják. Bejelentette, hogy várhatóan még az év első felében módosítják az élelmiszer-biztonsági törvényt. Stevan Đurović, a munkaügyi felügyelőség megbízott igazgatója a konferencián elmondta: az országban mindössze 260 inspektoruk dolgozik, és arra számítanak, hogy a jövőben műszakilag jobban felszerelik őket. Tavaly 53.424 ellenőrzést végeztek, és 22.411 személy illegális foglalkoztatására derítettek fényt, 2939-cel többre, mint egy évvel korábban. Ez 15 százalékos növekedést jelent, 2015-höz képest pedig 37 százalékosat. A felügyelőségnek köszönhetően a feketén foglalkoztatottak közül 21.171-en létesítettek állandó munkaviszonyt, 73 százalékkal többen, mint 2015-ben. Az inspektorok tavaly 769 bejegyzetlen céget lepleztek le, ezeknél 1183 személy dolgozott bejelentetlenül. A statisztika szerint 2017-ben 39 halálos kimenetelű munkahelyi sérülés történt, s ezeknek az eseteknek a 30 százalékában a munkás feketén dolgozott.

JÚNIUSBAN INDUL AZ E-INSPEKTOR PLATFORM

Ana Brnabić kormányfő a szürkegazdaság letöréséről tartott tanácskozáson bejelentette: júniusig rákapcsolják az első négy felügyelőséget az e-inspektor rendszerre, vagyis az elektronikus felügyelőségi hálózatra. A terv szerint 2019 derekáig mind a 42 inspektorátus rákapcsolódik, és akkor tökéletesen átláthatóvá válik az inspektori szolgálatok tevékenysége.

„Ezzel a gazdálkodók is ellenőrizhetik a felügyelőségek munkáját. Látni lehet majd, hogy mikor, melyik inspektor melyik vállalatban járt, milyen gyakran mennek ki az ellenőrök egy-egy cégbe, és találnak-e szabálytalanságokat. S mindenki reagálhat, ha tudomására jutott valamilyen szabálytalanság” – mondta Brnabić. Közölte azt is, hogy a következő hat hónapban több mint 70 ágazati előírást hangolnak össze a felügyelőségekről szóló törvénnyel, a következő 3 évben pedig új inspektorokat állítanak munkába, és korszerű számítógépes felszereléssel látják el őket.

Brnabić elmondta: 2017 végén megkezdték az Adóigazgatóság átfogó reformját, az idén ezt megkülönböztetett figyelemmel folytatják, és egy átalakítási program alapján 2023-ra hatékony szolgáltató rendszert teremtenek.

A miniszterelnök felhívta a figyelmet a szürkegazdaság felszámolására indított nemzeti program serkentő intézkedéseinek fontosságára. Arra számít, hogy eredményes lesz a kezdő vállalkozók adófizetés alóli felmentése, és hogy az ilyen intézkedéseket más kategóriákra is kiterjeszthetik.