2024. április 20., szombat

Zombor hat évszázada

A város napja alkalmából mutatták be a megyeháza dísztermében Zombor monográfiájának első kötetét. A szerb nyelvű, Istorija Sombora – grad kroz vekove (Zombor története – a város évszázadokon keresztül) kiadvány mintegy négy évtizedig várt publikálásra.
A város történetét a kezdetektől a XX. század elejéig, az első világháború kezdetéig föltáró kötet szerzői: Matija Đanić, Čedomir Trajković, Dušanka Trajković, Dragan Radojević, Sima Ćirković, Slavko Gavrilović, Hegedűs Antal, Vasilije Krestić, Mészáros Sándor, Káich Katalin, Radisav Koljenšić, Milenko Beljanski, Leposava Kljajić, Jovan Vasiljević.
A monográfia elkészítéséről még 1979. január 31-én hozott határozatot Zombor községi képviselő-testülete, a fölkért szerzők jószerével a nyolcvanas évek derekáig el is készítették tanulmányaikat, de a munkát övező számos, zömmel anyagi jellegű gond miatt a kiadványt, noha kapitális történelem-tudományi munkáról van szó, a kezdeményezéstől számítva csaknem negyven év elteltével sikerült megjelentetni.
Az öt nagy fejezetre bontott kötet 1360-tól, a város nevének első említésétől kezdve 1914-ig tárgyalja a város történetét. Dr. Káich Katalin professor emerita a XIX. századot taglalta, egészen az első világháború kitörésének évéig, a fő hangsúlyokat a város kultúrtörténetére helyezve.
– Meggyőződésem, hogy ennek az időszaknak egyik legsikeresebb vállalkozása a Bács-Bodrog Vármegyei Történelmi Társulat megalapítása volt, amire 1883. május 11-én került sor Zomborban. Ettől kezdve kutatták a társulat tagjai Zombor és a vármegye történelmét, valamint kultúrtörténetét. A további kutatáshoz természetesen más források is rendelkezésemre álltak, például a korabeli magyar és szerb sajtó – mondta egyebek közt a prezentáción Káich Katalin.
A monumentális mű szerkesztői Vladimir Jerković és dr. Miloš Petrović. Utóbbi arról is beszámolt, hogy nem kívánták szigorú módszertani keretek közé kényszeríteni az elkészült tanulmányokat, ami miatt egyes szövegeket ki kellett volna hagyni a monográfiából. Így a dolgozatokból kitűnik a szerzők egyéni írásmódja, valamint a szövegek keletkezési ideje is megmutatkozik bennük. Hozzátette, azért jelölték „első kötet”-nek a monográfiát, hogy további kutatásra buzdítsák azokat, akik megírnák Zombor XX. századi történetét.