A közviták ideje alatt és azokat követően még néhány napig fogadja az igazságügyi minisztérium az alkotmány jogi előírásainak módosítására vonatkozó munkatervezettel kapcsolatos megjegyzéseket, írásos észrevételeket, maguk a közviták pedig elsősorban arra jók, hogy a szakma képviselői meg tudjanak állapodni: mi számít európai értéknek, mi az, aminek mindenképpen bele kell kerülnie az alkotmány módosított változatába – értékelte tegnap az alkotmány igazságügyi vonatkozásainak módosítása kapcsán megtartott újvidéki beszélgetésen Čedomir Backović igazságügyi segédminiszter.
A kragujevaci és újvidéki közvita után Belgrádban és Nišben is terveznek ehhez hasonló tanácskozást (Ótos András felvétele)
A városháza termében megtartott második, újvidéki közvitán a politikus meggyőződésének adott hangot, hogy az alkotmánymódosítással kapcsolatban megfogalmazott eddigi észrevételek, melyek a független igazságszolgáltatás miatt aggódnak, alaptalanok. Az alapfokú bíróságok és az Országos Bírói Tanács által megfogalmazott kifogásokat sem tartotta megalapozottnak, ezek úgyszintén az önállóságra és a bírói tanács tagjainak összetételére vonatkoztak. Backović ironikusan fogalmazva megjegyezte, ha minden bíró átmásolja kollégájától a kifogásokat, akkor 2500 beadvány érkezik majd a minisztériumhoz, 2000 alapfokú és további 500 szabálysértési bíró emel ugyanis kifogást. A segédminiszter szerint sokan nem úgy gondolkodnak a bírók közül, ahogyan ezt a hangosabb társaik teszik, csak éppen őmiattuk nem mernek véleményt nyilvánítani. Minden javaslat a Velencei Bizottság elveivel, s nem a dél-kaukázusi előírásokkal összhangban fogalmazódott meg – érvelt. Elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy a „szakma” ma olyan kifejezésekkel játszadozik a módosítási tervezet kapcsán mint amilyen a „politika”, az „állam” vagy a „hatalom”, és megjegyezte, hogy ez nem szakmai jellegű párbeszéd, hanem frázisokkal való dobálózás.
Egyesek azt hangoztatják, hogy az államnak „ki kell vonulnia” az igazságügyi rendszerből – jegyezte meg az igazságügyi segédminiszter, majd feltette a kérdést: hova vonuljon ki az állam, s milyen legyen akkor ez a rendszer, privát? Egyesek biztos örülnének ennek, csak ez nem európai gyakorlat – zárta sorait Backović, aki szerint a szerb igazságügy pártatlan és független marad a módosításokat követően is.
GOND VAN A SZÁMOKKAL ÉS AZ ÖSSZETÉTELLEL?
Čedomir Backović (középen): Alaptalanok az igazságügy függetlenségét megkérdőjelező, eddig megfogalmazott aggályok (Ótos András felvétele)
Fenntartásokat és dicséretet is megfogalmazott a tervezet kapcsán a Szerbiai Szabálysértési Bíróságok Bíróinak Egyesülete. Milan Marinović, a szervezet főbizottságának elnöke közölte, hogy módosítási javaslataikat már elküldték a minisztériumnak, akárcsak a szakmai szervezeteknek és az illetékes nemzetközi intézményeknek is. Elégedettségének adott hangot, hogy már korábban elfogadták a tavaly megfogalmazott javaslataikat: a Legfelsőbb Semmítőszék Legfelsőbb Bírósággá válását, a három évre való bírói kinevezés megszüntetését ajánlották, továbbá azt, hogy a bíróságoknak és a bíróknak a státusával az Országos Bírói Tanács foglalkozzon. Most nem felel meg az egyesületnek az, hogy az új rendelkezésekkel ellehetetlenítik a jelenlegi segédbírók bíróvá való kinevezésének lehetőségét, de az sem, ahogyan az Országos Bírói Tanács tagjait választanák a jövőben a tervezet alapján, ráadásul a tagok száma és összetétele sem ideális szerintük. A tanácsban a bíróknak kell többségben lenniük, nem a jogvédőknek – állapította meg Marinović.
NINCS SZÜKSÉG „ARANYSZAVAZATRA”
Diszkriminációt hirdetne az alkotmány, ha csak a bírói, ügyészi különálló képzésben részt vett jelölteket engedélyezné kinevezni valamelyik megüresedett állásra – emelte ki észrevételeinek felsorolásakor Ivana Stojiljković, a Segédbírók és -ügyészek Egyesületének munkatársa. Mint mondta, nem lehet független bírói hatáskörről beszélni olyan helyzetben, amelyben a bírók és az ügyészek tanácsába is kiemelt jogászokat választ be a parlament, ráadásul az Országos Bírói Tanácsban ügydöntő „aranyszavazat” is megilleti egyiküket, ha valamilyen döntés meghozása kapcsán azonos számú voksot kapna az egyik és a másik lehetőség is. Őmaga is kifogásolta, hogy miközben ma 1900 bíró- és ügyészsegéd dolgozik az országban, az új előírások ellehetetlenítenék kinevezésüket, mert nem vettek részt az új képzésben, az pedig nem számít, hogy sokan közülük már tíz-tizenöt éve a szakmában dolgoznak, így óriási tapasztalatra tettek szert.
A kragujevaci és újvidéki közvita után Belgrádban és Nišben is terveznek ehhez hasonló összejövetelt. A végleges szöveget a Velencei Bizottságnak, az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szervének küldik el véleményezésre. A várakozások szerint az év végéig sikerül összehangolni a dokumentumot a bizottsági észrevételekkel, s ezután magának az alkotmánymódosításnak a folyamata várhatóan további hat-hét hónapot vesz igénybe.
