A kiberhadviseléssel kapcsolatos globális szabályok kidolgozását sürgette hétfőn António Guterres ENSZ-főtitkár a Lisszaboni Egyetemen, ahol beszédet tartott tiszteletbeli doktorrá (doctor honoris causa) avatása után.
A világszervezet főtitkára szerint erre azért van szükség, hogy a lehető legkisebb mértékűre csökkentsék a számítógépes, internetes hadviselés fenyegetését a civilekre nézve.
"Az államok közötti kiberhadviselés" már megnyilvánult. "Ami még rosszabb, hogy nincsen az ilyen típusú hadviselésre vonatkozó szabályozási rendszer, nem világos, hogy a genfi egyezmény vagy a nemzetközi humanitárius jog hogyan vonatkozik rá" - mondta Guterres. "Teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy ellentétben a múlt nagy csatáival, amelyek tüzérségi vagy légitámadásokkal kezdődtek, a következő háború egy nagy kibertámadással fog kezdődni", olyannal például, amely szétzilálhatja a hadsereget, és megbéníthatja az alapvető infrastruktúrát, például az elektromos hálózatokat - mondta az ENSZ-főtitkár.
Guterres az ENSZ-t javasolta mint olyan platformot, ahol - véleménye szerint - tudósoktól a kormányokig számos szereplő találkozhatna és dolgozhatna ki olyan szabályokat, amelyek biztosíthatnák a valamelyest "emberibb jellegét" az információs technológiát is magában foglaló bárminemű konfliktusnak, és szélesebb körben megtartanák az internetet mint "a jó szolgálatában álló eszközt".
Elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen jogszabályok kidolgozása a hagyományos módszerekkel akár évtizedekig is tarthat, mivel az túl lassúnak bizonyulna a gyorsan változó technológiai színtéren.
Az ENSZ-főtitkár a közel-keleti helyzetről is szót ejtett beszédében. Szerinte a térségben a "legszörnyűbb lidércnyomás" válna valóra egy Izrael és a befolyásos libanoni síita milícia, a Hezbollah közötti fegyveres konfliktussal, amely - mint mondta - "pusztító" károkkal járna Libanonban.
A két ország közötti jelenlegi feszült viszony oka, hogy Izrael kerítést akar építeni a határon, Libanon pedig elhatározta, hogy kiaknázza a kőolaj- és földgázkészleteket, amelyek a két ország közötti vitatott tengeri határ térségében sejthetőek. Libanon nemrég alá is írt egy megállapodást három nemzetközi olajcéggel a próbafúrásokról az esetleges olaj- és gázlelőhelyek feltárására.
A világszervezet főtitkára beszélt a venezuelai helyzetről is, amely - mint fogalmazott - "nagy aggodalomra ad okot", és sajnálatát fejezte ki azt illetően, hogy - mint mondta - nem tűnik valószínűnek az, hogy rövid távon megoldást találhatnának rá.
A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló Venezuela gazdasága az olajár esése miatt gyakorlatilag összeomlott, miután több mint két éve súlyos gazdasági és politikai válsággal küzd. Áprilistól hónapokon át folyamatosak voltak az országban a kormányellenes tüntetések, amelyeken a Társadalmi Konfliktus Venezuelai Megfigyelője nevű helyi civil szervezet adatai szerint 163 ember vesztette életét.
