Közfelháborodást váltott ki a szerbiai politikum és államvezetés képviselőinek körében Edi Rama albán kormányfő azon vasárnapi nyilatkozata, hogy Albániának és Koszovónak együttesen lenne érdemes gyakorolnia a kül- és biztonságpolitikát, valamint közös államfője lehetne a két országnak, azaz Albániának és az „úgynevezett Koszovó Államnak”. Mi fejezhetné ki jobban és hitelesebben az albán és a koszovói albán nép egységét mint a közös kül- és biztonságpolitika vagy a közös államfő? – tette fel a költői kérdést Rama, majd elismerte, hogy ez az elképzelés egyelőre kivitelezhetetlen. Rama mindezt a Koszovói Képviselőház vasárnapi, Koszovó függetlensége egyoldalú kikiáltása tizedik évfordulójának alkalmából megtartott díszülésén fejtette ki.
Edi Rama albán miniszterelnök (Fotó: Beta)
Edi Rama nyilatkozata aláássa a balkáni térség stabilitását és biztonságát – értékelte Nenad Popović, a Szerb Néppárt elnöke és innovációkkal megbízott tárca nélküli miniszter. Mint hozzátette, Rama ezzel Szerbiával szembeni ellenséges érzelmeit és törekvéseit támasztotta alá, ennek okán pedig persona non gratának kellene nyilvánítani az országban, Albánia belgrádi nagykövetének pedig mielőbb tiltakozó jegyzéket kellene átnyújtani.
Hasonló az álláspontja Aleksandar Vulin védelmi miniszternek, aki egyetért abban, hogy immár semmi kétség nem fér ahhoz, hogy az albánok továbbra sem álltak el az úgynevezett Nagy-Albánia projektum megvalósításától. Ez a „projektum” a lehető legnagyobb fenyegetés a balkáni térség számára – értékelte Vulin. A védelmi miniszter szavai szerint a Nagy-Albánia projektumot éppen Koszovóban kell csírájában elfojtani, azaz Koszovóban kell falakat emelni Szerbia és a Nagy-Albánia közé. Ha a nemzetközi közösségnek nincsen mersze ezt kimondani, akkor Szerbia biztosan kimondja azt, amit nem szabad elhallgatni – szögezte le Vulin.
Az Európai Unió is elítélte az albán miniszterelnök eszmefuttatását. Catherine Ray, Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szóvivőjének szerint nemkívánatos következményei lehetnek annak, amikor egy ország vezetője beleavatkozik egy másik ország ügyeibe. Amikor a cél a jószomszédi viszonyok építése és erősítése, a várttal ellentétes irányú folyamatokat indíthat el, ha egy államvezető politikai tekintetben beleavatkozik egy másik állam ügyeibe – húzta alá Ray, hozzátéve, hogy az EU konstruktív és együttműködésre épülő kapcsolatok kialakítását várja el a balkáni térség országaitól.
Az Európai Unió Tanácsa már korábban egyértelműsítette a nyugat-balkáni térség országainak európai uniós kilátásait – nyomatékosította a folytatásban Ray, arról biztosítván ezeket az országokat, hogy az EU a jövőben is támogatja őket az európai országok családja felé vezető útjukon, illetve abbéli törekvéseikben, hogy jószomszédi viszonyokat építsenek ki a balkáni térségben.
