Horvátországi látogatásának tegnapi második (záró)napján Aleksandar Vučić Vrginmostba utazott, ahol a horvátországi szerbek politikai képviselőivel és polgárokkal találkozott, valamint ajándékcsomagot nyújtott át a helyi általános iskola képviselőinek. A vrginmosti kultúrotthonban 200 szerb nemzetiségű polgárral találkozott. A résztvevők kérdéseket tehettek fel a szerb államfőnek. Sokan arra voltak kíváncsiak, tud-e bármit tenni annak érdekében, hogy Horvátország elszámolja az 1995 és 1998 közötti időszakra vonatkozó nyugdíjakat. Vučić megígérte, közbenjár érdekükben, majd a továbbiakban évi 20 ezer euró értékben ösztöndíjat ígért a legtehetségesebb fiataloknak, valamint egy traktort és három autót a vrginmosti önkormányzat számára, majd reményét fejezte ki, hogy a Kolinda Grabar–Kitarović horvát államfővel folytatott beszélgetés hozadékaként kedvezőbbé válik a horvátországi szerbek helyzete. Szerbia mindent megad a szerbiai horvátoknak, amit a horvátországi szerbek számára kér – nyomatékosította Vučić.
Horvátországi látogatását értékelvén Vučić újságíróknak nyilatkozva elégedettséggel nyugtázta, hogy Kolinda Grabar–Kitarovićtyal számos témát megnyitottak, illetve megvitattak, és ígéretet tettek egymásnak arra, hogy érdemben mozdítják előre a két országot összekötő nemzeti közösségek helyzetét. Aláhúzta, reméli, hogy látogatását követően a horvát államvezetés nagyobb bizalommal viseltetik a szerb államvezetés iránt, majd bejelentette, hamarosan Szerbiába invitálja horvát kollégáját.
Az N1 tv horvátországi szerkesztőségének és a Nova tv-nek az újságírói több alkalommal is megkérdezték a szerb államfőt, miként vélekedik lassan 23 év távlatából „legendás” glinai beszédéről. Vučić röviden annyit állapított meg válaszában, hogy a kérdező újságírók és ő egészen másként látják az 1995-ös történéseket. A szerbek és a horvátok véleménye megoszlik a 23 vagy a 28 évvel ezelőtti történések tekintetében – nyomatékosította Vučić.
Hétfőn a polgárok Zágráb utcáin fejezték ki Vučić látogatásával és személyével kapcsolatos nemtetszésüket, tegnap pedig a Száborban alakult ki parázs vita. Az MTI jelentése szerint „az ellenzék keményen bírálta a horvát elnököt, amiért fogadta a szerb politikust, szemet hunyva ez utóbbinak az 1991–1995-ös horvátországi háború idején vállalt szerepe felett”.
Bojan Glavašević, az ellenzéki Horvát Szocáldemokrata Párt képviselője azt hangoztatta a parlamentben, hogy a horvát államfő megalázta Horvátországot azzal, hogy meghívta szerb kollégáját Zágrábba. Glavašević emlékeztetett, hogy Vučić 1995-ben a szerbek által elfoglalt közép-horvátországi Glinán uszító beszédet tartott, fogadkozott, hogy se a település, se a Krajinai Szerb Köztársaság soha nem lesz Horvátország része. Vučić öt évvel később, 2000-ben is arról beszélt a szerb parlamentben, hogy az akkor már nemzetközileg elismert, független Horvátország határait meg kell változtatni – hangsúlyozta Glavašević, mondván, Vučić soha nem vonta vissza ezeket a kijelentéseket.
Miro Bulj, a Híd Függetlenek Listájának képviselője szégyennek nevezte, hogy megakadályozták a horvátországi háborúban elesett horvát katonák özvegyeit tömörítő civil szervezet bejelentett, Vučić elleni tüntetését. Bulj felidézte, hogy hétfőn biztonsági okokra hivatkozva a hatóságok úttorlaszokat emeltek, és nem engedték a néhány száz fős csoportot a kormányépület elé vonulni. Megerősítette, hogy maga is részt vett a tüntetésen, és sikerült Vučić közelébe férkőznie, amíg az a kormányépületből átsétált a parlamentbe, és megkérdezte a szerb politikust, mikor látogat el Glinára, hogy bocsánatot kérjen az ott élő szerb kisebbségtől, amiért háborúra uszította őket.
A hatalom nevében Miro Kovač volt külügyminiszter, jelenleg a Horvát Demokratikus Közösség parlamenti képviselője szólalt fel a témában, kifejtvén, hogy Vučićot a szerb nép választotta meg, és Horvátországnak párbeszédet kell folytatni Szerbia legitim államfőjével, amennyiben rendezni szeretné a háborúból visszamaradt nyitott kérdéseket. Kijelentette, hogy Franjo Tuđman néhai horvát államfő is tárgyalt Slobodan Miloševićtyel, már az után, hogy az meg akarta öletni.
EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMOK
A szerb államfő küldöttségének tagjaként Jadranka Joksimović európai integrációs miniszter horvát kollégáival az együttműködés elmélyítéséről, a határon átívelő együttműködési programok megvalósításáról, az Interreg Duna Transznacionális Együttműködési Programról és az előcsatlakozási alapokból finanszírozott Adriai–Jón Kezdeményezés megvalósításáról beszélgetett.
Joksimović szerint lehetőség van az IPA-alapoknak az eddigieknél hatékonyabb kihasználására.
A csatlakozást követően Szerbia az eddigieknél jóval nagyobb eszközökre számíthat az uniós alapokból – emelték ki a szerb kormány közleményében.
