A kisérettségire való készüléssel az általános iskolák nyolcadikosainak most minden nap a középiskola-választásról szól. Melyik iskolában, milyen szakon folytassák a tanulmányaikat, mi számít a döntéshozatalnál? A szülők és az iskolai szakszolgálat együttes erővel próbálja a fiatalokat terelni a vélt helyes választás felé. A pályaválasztási orientációról a szabadkai Majsai Úti Általános Iskola igazgatónőjét, Bognár Beátát kérdeztük.
– Az iskolánk pályaorientációs csapata részt vett egy képzésen, ahol azzal kapcsolatban szereztek ismereteket, hogy hogyan készítsék fel a tanulókat a pályaválasztásra. Azt látjuk, hogy mivel az általános iskolásoknak nincs könnyű dolguk akkor, amikor dönteniük kell, ezért nem lehet elég korán kezdeni az orientációt. Nálunk a hetedikeseket és nyolcadikosokat érinti a pályaválasztási foglalkozás – tudhattuk meg az igazgatónőtől, akit arról is kérdeztünk, hogy milyen felkészítést tartanak az iskolában.
– A gyerekeket a döntésben sok tényező befolyásolja. Az iskolai felkészítő programunkban műhelymunkákat tartunk az osztályfőnöki órákon, ahol a szakszolgálat foglalkozik a tanulókkal. A programhoz hozzátartozik a középiskolák bemutatása a diákjainknak, valamint a nyílt napok látogatása is. Fontos a választásban az, hogy a diák ismerje önmagát és a képességeit, valamint, hogy ismerje és érdekelje a foglalkozás, amit választani szeretne. A szülőknek is nagy hatása van a gyerekekre, fontos, hogy ők is beszélgessenek velük otthon, és hogy sok alternatívát biztosítsanak a gyereknek. Ami még nagyon fontos, hogy a szülő reálisan tekintsen a gyermek képességeire, és olyan középiskolát javasoljon a gyermeknek, amiben a gyerek jó, és a gyereket érdekli.
Az igazgatónőt megkérdeztük arról is, hogy melyek azok a középiskolák, amelyek különösen népszerűek.
– A fiúk körében nagy népszerűségnek örvend a szabadkai Ivan Sarić Műszaki Középiskola. Népszerűek még a szabadkai Bosa Milićević Közgazdasági Középiskola közgazdász, pincér, szakács és cukrász szakjai is. A gimnáziumok azok körében népszerűek, akik már most tudják, hogy folytatni szeretnék a tanulmányaikat, valamint nem kristályosodott még ki bennük, hogy mi érdekli őket. A gimnáziumban így még 4 évet nyernek, az alatt kideríthetik, hogy mi érdekli őket. Népszerű még az egészségügyi nővér és az építészeti szak is. Tudunk javasolni a tanulóknak szakmát, középiskolát, és a szülők is segítenek a döntéshozatalban, de a végső választást a tanulóra kell bízni, és az lenne a legideálisabb, ha képesség és érdeklődés alapján történne a döntés meghozatala.
Az iskola pszichológusát, Török Róbertet is megkérdeztük a pályaválasztási felkészítő programról.
– A felkészítő program több, 25–30 műhelymunkát irányoz elő, és a szakszolgálat dönti el, hogy melyik részt mennyire dolgozza fel. A pályaválasztási felkészítő program öt területet dolgoz fel. Az első az önismeret, ahol a tanulók megismerhetik a saját érdeklődési körüket. Ezt követi a foglalkozások területe, itt megismerik, hogy milyen foglalkozások, szakmák vannak. A harmadik terület a továbbtanulási lehetőségek területe, ahol megismerik azt, hogy milyen iskolák állnak a rendelkezésükre. Negyedik a valós találkozás területe, itt a szakmák képviselőivel kommunikálhatnak, valamint a középiskolák bemutatása és látogatása is ide kapcsolódik. Az ötödik terület maga a döntéshozatal, ahol figyelembe kell venni a gyermek érdeklődését, képességét, az iskola, szakma elérhetőségét, és az elhelyezkedési-, valamint megélhetési lehetőségeket. Ezt sugalljuk a diákoknak, ezek az elvek mentén kellene meghozniuk a döntést. A program mellett a diákok a második félévben kitöltenek egy pályaválasztási tesztet is, ami egy pszichológiai teszt. 168 foglalkozás leírását tartalmazza a teszt, párokban csoportosítva, az eredményt egy számítógépes program dolgozza fel, és a gyerekek szöveges formában, valamint táblázatban és grafikonon is kézhez kapják azt, hogy melyik szakma illik hozzájuk. Ez érdekli talán a legjobban a diákokat – tudhattuk meg a pszichológustól, akit kérdeztünk arról is, hogy mi történik akkor, ha a diák elképzelése nem reális.
– Előfordul, hogy a diák elképzelése túl ambiciózus, ekkor a szakszolgálat próbál rámutatni arra, hogy talán más szakot kellene választani. Előfordul az is, hogy a diákok hibás döntést hoznak, ilyenkor a legjellemzőbb hibák azok, amikor a diákok csak azt veszik figyelembe, hogy az iskola közel legyen, esetleg, hogy a barátaik is oda járjanak, vagy maga az iskola népszerűsége. Az is hibás döntéshez vezethet, ha csak a szülő vesz részt a döntésben, vagy ha a diák meghoz egy döntést, és nem vesz más iskolákat figyelembe, nem biztosít alternatívákat – mondta Török Róbert pszichológus.
– Még egy nehézséggel kell szembenézniük a pályaválasztó diákoknak. Olyan szakmákra kell ugyanis a gyerekeket felkészíteni, amelyek lehet, hogy még nem is léteznek. Nehéz felkészíteni őket valamire, ami nincs még, ezért fontos lenne a hangsúlyt az általános képességek fejlesztésére helyezni, nem pedig a szakirányultságra. Különböző területeken kellene a diákoknak általános képességeket szerezni, gyakorolni az élethosszig tartó tanulást, a problémamegoldó képességeket, az információ kezelését, valamint a csapatmunkában való részvételt. Ezek meglétével tudnának később alkalmazkodni az új szakmákhoz, és erre is fontos őket felkészíteni.
A pályaválasztásról, és arról, hogy hogyan döntenek, két nyolcadikost is megkérdeztünk. Weiss Asztrid és Toldi Ádám a szabadkai Majsai Úti Általános Iskola 8.d osztályának tanulói, és mindketten Szabadkán folytatják majd a tanulmányaikat.
W.A.:– A döntésemet a tanulási képességeim és a nyelvtudásom határozta meg, ugyanis én a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnáziumba szeretnék jelentkezni. Mindig volt egy elképzelésem, hogy oda szeretnék járni, mivel a testvérem is oda járt, és tőle jó visszajelzéseket hallottam. Bár volt egy kis dilemmám a választással kapcsolatban, a szüleim nem akartak ebbe beleavatkozni, mert úgy gondolják, hogy ez csupán az én döntésem kell, hogy legyen.
T.Á: – Én szintén gimnáziumba szeretnék jelentkezni, azt még nem tudom, hogy a szabadkai Svetozar Marković Gimnáziumba, vagy a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnáziumba. Nálam a döntésben az játszik szerepet, hogy én mindenképp szeretnék továbbtanulni egyetemen vagy főiskolán, amihez a gimnázium jó alapot adhat.
