Szépen bokrosodik, jó állapotban van a 675.000 hektáron elvetett őszi búza, de jót tenne neki a hótakaró – nyilatkozta Vukosav Saković, a Žita Srbije társulás igazgatója. Megjegyezte: régen nem vetettek nálunk ekkora területen őszi búzát, valamikor a 90-es években volt rá példa, hogy több mint 700 000 hektáron termesztettek kenyérgabonát. Most a mag 80 százaléka az optimális vetésidőben került a földbe, de aggasztó, hogy a terület felén a gazdák árubúzát vetettek. A szakember szerint sok termelő az időjárás miatt vetett őszi búzát, ezt ugyanis a legkevésbé károsítja a szárazság: mire megérkezne a nagy forróság, learatják. A nagy vetésterület azzal is magyarázható, hogy most jó a búza ára, és alacsonyak a termelési költségek.
Saković elmondta még, hogy őszi árpát mintegy 60.000 hektáron termesztenek, nagyjából annyit, mint az utóbbi néhány évben. Várható, hogy az idén 900.000–950.000 hektár kukorica lesz, vagyis kevesebb, mint tavaly, amikor a vetésterület egymillió hektár körül mozgott. Helyette több lesz a búza, az olajrepce és a napraforgó.
Milan Prostran mezőgazdasági szakértő közlése szerint az ősszel 30.000 hektáron, vagyis kétszer akkora területen vetettek olajrepcét, mint egy évvel ezelőtt.
– Megnövekedett az iparnak az érdeklődése az olajrepce iránti, hiszen új, minőségi fajtákat fejlesztettek ki, éppen ezért az áruk is jobb, mint a búzáé vagy a kukoricáé. Az olajrepce vetésének költsége nem nagyobb, mint a búzáé, viszont még a nagy melegek beállta előtt learatják, vagyis elkerülik az időjárási kockázatot. Az olajrepce egyik fajtája felhasználható a biodízel előállításához, ám a kőolajlobbi annyira erős, hogy meg tudja akadályozni ennek a növényi kultúrának a termesztését – nyilatkozta Prostran. Megállapítása szerint az országban összesen 800 000 hektáron termesztenek őszi haszonnövényeket, de a területet egymillió hektárra kellene növelni, így elkerülhetnénk a klímaváltozás következményeit. Mint mondja, „ez a legolcsóbb módja a magas hőmérsékletektől való védekezésnek, éppen ezért vissza kell térni a rozs, a zab, a hajdina és a tönkölybúza termesztéséhez”. Ezek a gabonafélék ismét keresettek a piacon, s egyre nagyobb mennyiségben használja fel őket az ipar.
„A hajdinához ideálisak a feltételek Nyugat-Szerbiában, Čačak és Ivanjica környékén, 500 méteres tengerszint feletti magasságon. Termesztik is a hajdinát azon a vidéken, de sokkal több kellene belőle” – mondta Prostran.
