Selyemszálak szövedéke

Kerek Perec 2017

Mák Ferenc

2018. február 13., 18:19 >> 2018. február 13., 19:19

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A 2018-as évre szóló muravidéki Naptárral egyidőben vehettem a kezembe a Magyar Nemzeti Tájékoztatási Intézet kiadásában, Király M. Jutka szerkesztésében megjelent lendvai Népújság 2017. évi magazinját, a Kerek Perecet. Vártam e pompás kiadványt, gondos elkészítése, átgondolt programja és a kisebbségi magyar élet valós értékeit megmutató tartalma évente hoz valami újat, valami meglepőt a hagyományaira oly büszke Lendva-vidéki magyarok életéből.

A Kerek Perec már nem hírlap, de még nem is tudományos szakfolyóirat, sokkal inkább valami köztes; fórum ahol maguk az érintettek, a szlovéniai magyar írástudók vetnek számot helyzetükkel, sorsuk alakulásával, és – ami legalább olyan lényeges – a közösség megmaradásába, értékeinek folytonos gyarapodásába vetett hitükkel. „Minden embernek ott kell boldogulnia, ahol boldogságra talál, megbecsülik a munkáját, s nap, mint nap éreztetik vele: ha elmennél, hiányoznál!” – olvasom az otthonlétnek e szép és találó meghatározását a felsőlakosi születésű Herman László festőművésszel készült interjúban, akiről Zágorec-Csuka Judit egyik méltatásban a modern formakultúráját kiemelve megjegyezte: a művészt nemcsak az adott valóság konkrét szituációi érdeklik, „hanem a fájdalmas múlt is, mely már szinte eltűnőben van, s már az emlékezetben is szétesőben van”. Lényeges, Herman László művészi világán is túlmutató, a muravidéki magyar értelmiség túlnyomó többségét foglalkoztató életérzés kitapintásáról van szó, hiszen a tízezernél alig valamivel több szlovéniai magyarság megmaradásáért vívott küzdelmének meghatározó kérdése a nemzeti múlt megismerése, a hagyományok újbóli fölfedezése, megőrzése, erőforrásainak ésszerű fölhasználása, végső soron a közösség önbecsülésének újbóli fölépítése.

A velük való találkozásaim meghatározó élménye volt, amikor Bence Lajos költő és irodalomtörténész az 1990-es évek elején egyik beszélgetésünk során elmondta: tudni kell, hogy „a muravidéki magyarság egyszer már kihalt” – utalva ezzel a kommunizmus dermesztő évtizedeinek eseményeire –, de értelmiségének a történelem egy meghatározott pontján volt annyi ereje, hogy az anyanyelve megőrzésével, a történelmi múlt részleteinek föltárásával, az irodalom újjászervezésével és az anyanyelvi oktatás lehetőségeinek megteremtésével újra életre keltse a haldokló közakaratot. Ahogyan Bence Lajos versei mellett a pótolhatatlanul értékes könyvében Az írott szóval a megmaradásért (1994) című, a szlovéniai magyarság 1919–1989 közötti hetven évének történetét bemutató munkájában, Göncz László történeti monográfiái mellett Olvadó jégcsapok (2003), Kálvária (2011) és Határ-szél (2016) című regényeiben, és Halász Albert néprajzi köteteiben és tanulmányaiban olvasom: nem adták föl a magyar jövőért vívott küzdelmüket, s lám, teremtettek valamit, ami a magyar glóbuszon egyedülálló, de egyediségében is meghatározó életforrás, kallódó töredékeiből megalkották a muravidéki magyar kultúrát. Tanítók, írók, költők, könyvtárosok és képzőművészek alkotják a selyemfonóknak azt az impozáns seregét, akikről Király M. Jutka a Kerek Perec e mostani számához írt bevezetőjében azt írta: „Örökségünk megőrzése, átadása, hagyományaink, népművészeti kincseink megismertetése és megszerettetése a gyermekeinkkel is, olyan, mint a selyemfonal fonása. A finom, érzékeny, de erős szálak szövéséhez hasonlítható, és akik mesterien művelik, kiérdemlik a selyemfonó mester címet.” Munkájuk az olyan kicsi szellemi közösségek számára, mint a Lendva-vidéki magyarság, pótolhatatlanul drága kincs.

Drága kincs akkor is, ha a hagyományosan terített asztal kínálta nagyszülői örökségre, akkor is, ha a fahéjillatú mézeskalácsra, vagy a hetési motívumokkal díszített húsvéti tojásokra gondolunk, s drága kincs akkor is, ha egy-egy lezárult és értékeiben kikerekedett költői, festői pályára emlékezünk, mint Szúnyogh Sándor lírája, vagy Dancs László goricskói festő képeinek világa. Mert a Muravidéken minden formálódó, vagy befejezett és lezárult életpálya mélyén ott munkálnak a partravetettségnek azok a jéggé dermedt szilánkjai, melyeket Herman László fulladással küszködő halainak rémült tekintete szór széjjel, szerte a Lendva-vidék lankáin, s hovatovább a széles nagyvilágba is – mert a szülőföld élménye és emléke mindenhová elkíséri az embert. Ismeri ezt az élményt a dobronaki háromgenerációs mézeskalácsos, Solarič Loretta, a tájjelegű ízek mestere, a göntérházi Kljuber Danica és Fehér Andrea, és a messzi tájakról idekerült, ötven éve választott szülőföldjén, Lendván élő, a napokban nyolcvanadik születésnapját ünneplő Suzanne Kiráy-Moss festőnő is. Közös ismertetőjük, hogy pályájuk döntő fordulatát a távoli vidékekről történő visszatérés, a hazatalálás élménye teremtette meg. Egy régi népdal megtalált dallamában, egy a festői palettán meglelt olajzöld színfoltban, egy tulipános ládikóban, vagy a hímes tojás díszeiben is a megismételhetetlenségében van jelen az otthon varázsa, a gyermekkori örömök emléke: a mosoly és a szeretet. És ezt most a Kerek Perec lapjain csillogó, míves selyemszövésében mutatták meg nekünk a Muravidék jeles alkotói.

Tanítók, írók, költők, könyvtárosok és képzőművészek alkotják a selyemfonóknak azt az impozáns seregét, akikről Király M. Jutka a Kerek Perec e mostani számához írt bevezetőjében azt írta: „Örökségünk megőrzése, átadása, hagyományaink, népművészeti kincseink megismertetése és megszerettetése a gyermekeinkkel is, olyan, mint a selyemfonal fonása. A finom, érzékeny, de erős szálak szövéséhez hasonlítható, és akik mesterien művelik, kiérdemlik a selyemfonó mester címet.”


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2018     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Támogato: Bethlen Gábor alap