A minisztériumnak az a célja, hogy a gimnáziumokon keresztül vezessen az egyenes út az egyetemekre – hangsúlyozta Ujházi Éva, a Zentai Gimnázium igazgatónője azon a csütörtökön délelőtt megtartott sajtótájékoztatón, amelynek központi témáját az oktatási reformokból fakadó újítások képezték.
Fotó: Máriás Endre
– Nemrég megkezdődött a Zentai Gimnázium épületének teljes körű felújítása. Az intézmény diákjai és tanárai a következő tanévet már várhatóan a teljesen megújult épületben kezdhetik meg. Az új tanévet azonban előreláthatólag nemcsak új épület, hanem sok tekintetben megújuló tartalom is jellemzi majd, a gimnáziumi rendszer átalakítása ugyanis a szerbiai oktatási rendszer reformjának egyik igen fontos elemét képezi – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Perpauer Attila, a községi tanács oktatással és művelődéssel megbízott tagja. – A Zentai Gimnázium több mint száznegyven éves múlttal rendelkezik, és igen büszkék vagyunk rá, hiszen nemcsak régiónk, hanem az egész Kárpát-medence kiemelt jelentőséggel bíró oktatási intézménye – folytatta Perpauer Attila, hozzátéve, az intézményben folyó munka magas színvonalát számos olyan kiváló versenyeredmény és elismerés bizonyítja, amelyekkel a gimnázium diákjai az elmúlt évek során nemcsak itthon, hanem külföldön is öregbítették intézményük és községük hírnevét.
– Az oktatási minisztérium által elindított reformok kiváló lehetőséget kínálnak a gimnáziumoknak arra, hogy megtarthassák eredeti funkciójukat, vagyis megmaradhassanak valódi szellemi műhelynek – szögezte le Ujházi Éva igazgatónő. – A gimnáziumok átalakítása a diákok számára választható tantárgyakat, a tanárok számára pedig nagyobb autonómiát szavatol, emellett az is örvendetes, hogy az illetékesek a tradíciók továbbéltetésére is odafigyelnek, ugyanis az általános, a természettudományi és a társadalomtudományi szakok is megmaradnak. A tanulók első és második osztályban plusz két órát, harmadikban és negyedikben pedig plusz négy órát választhatnak. Ezt a mostani tizenhat tantárgy mellett további tizenegy új tantárgyból tehetik meg. Ezeket az új tárgyakat zömmel az intézményekben dolgozó tanárok fogják oktatni, akiknek ehhez különféle továbbképzéseken kell részt venniük. Ez a folyamat számunkra hét hónap múlva, vagyis szeptemberben kezdődik meg, a nyolcadikos diákok számára viszont már három-négy hónap múlva, vagyis akkor, amikor középiskolát választanak. Éppen ezért rendkívül fontos tudatosítani mind a pályaválasztás előtt álló diákokban, mind a szüleikben, hogy a minisztériumnak egyértelműen az a célja, hogy a gimnáziumokon keresztül vezessen az egyenes út az egyetemekre. Ezért lesz a gimnáziumoknak általános érettségijük, a szakközépiskoláknak pedig szakérettségijük. Természetesen a szakközépiskolák diákjai is tehetnek majd általános érettségit, de csak a szakérettségijük mellett – magyarázta Ujházi Éva, hozzátéve, maga az érettségi rendszere is teljesen megváltozik.
– A mostani elsőseink már az új rendszer szerint fognak érettségizni. A kilenctárgyas érettségi során nem lesz kötelező mind a kilenc tárgy, csupán három, és a diákok maguk döntik el, hogy ezenfelül hány tárgyból szeretnének vizsgát tenni. A tárgyaknak meg lesznek határozva a kimeneteli követelményeik, vagyis az, hogy az adott tárgyból mit kell tudniuk ahhoz, hogy sikeres vizsgát tehessenek. Itt lép be a tanári autonómia, ugyanis a pedagógusoknak lehetőségük lesz a programtanításra, az online tanításra és számos egyéb olyan dologra is, amire eddig nem volt, vagyis joguk lesz arra, hogy úgy építsék fel az óráikat, ahogyan szeretnék. A minisztérium kötelező továbbképzéseket irányozott elő a tanárok számára, háromnaposakat a meglévő tárgyakra, illetve kétnaposakat az új tárgyakra vonatkozóan. Az érettségi minden tantárgyból egy-egy 240 perces teszt lesz, és kilenc napon át fog tartani. Az egész ország területén egyszerre vizsgáznak a diákok, a minisztériumtól kapjuk meg a teszteket, amelyeket azután nem mi javítunk és értékelünk, hanem az erre kijelölt központok. A tervek szerint öt ilyen központ lesz. A tesztek előkészítését egy 200 fős munkacsoport végzi. Az első próbatesztekre várhatóan jövőre kerül sor, ebben néhány véletlenszerűen kiválasztott intézmény mostani elsősei, azaz akkori másodikosok vesznek részt, egy évvel később pedig az egész ország területén felmérik ugyanennek a generációnak a tagjait, vagyis az akkori harmadikosokat – részletezte a Zentai Gimnázium igazgatónője, aki elmondta azt is, hogy az érettségi egyetemi felvételi is lesz egyben, azaz a szerbiai egyetemekre az érettségi vizsgán elért eredmények alapján nyerhetnek felvételt a diákok.
Ujházi Éva összegzésében pozitívnak nevezte azokat az újításokat, amelyeket a reformok kapcsán végre kell hajtaniuk, hiszen azok szerinte az oktatás színvonalának növelését és az intézményekben folyó munka korszerűsítését irányozzák elő, majd hozzátette, az illetékesek nem titkolt célja az, hogy a diákok ezentúl több időt töltsenek az iskolában, és ne magánórákon, illetve különfoglalkozásokon sajátítsák el azt a tudást, amelyre szükségük van az egyetemi tanulmányaik megkezdéséhez, hanem az oktatási intézményekben.
A sajtótájékoztatón jelen volt a Zentai Gimnázium három tanulója, Dragić Marianna, Kovács Dorina és Rusák Réka is, akik beszámoltak a tanulmányi versenyeken elért eredményeikről és az ott szerzett élményeikről, valamint arról is meséltek, miért jó a Zentai Gimnázium tanulójának lenni.
