Egy nappal azután, hogy az Európai Bizottság elfogadta a nyugat-balkáni bővítési stratégiát, tegnap Belgrádban Szerbia európai uniós útjáról és az országra váró kihívásokról tárgyalt Johannes Hahn, az Európai Unió bővítési és szomszédságpolitikai biztosa és Aleksandar Vučić köztársasági elnök. A későbbiekben Ana Brnabić kormányfő is tárgyalóasztalhoz ült az uniós tisztségviselővel. A felek egyetértettek abban, hogy Szerbiára nehéz és súlyos, ám nem keresztülvihetetlen feladatok várnak.
Johannes Hahn és Aleksandar Vučić (Fotó: Beta)
Hahn és Vučić közös sajtótájékoztatóján a szerb államfő a Himalája, illetve a Mount Everest megmászásához hasonlította a Szerbiára váró feladatokat. Ezek közül mindenféleképpen különösen nehéz a koszovói kérdés megoldása, valamint a Szerbia és a Bosznia-Hercegovina közötti határvonal meghúzása – emelte ki Vučić, és hozzátette, rendkívül nehéz feladatok megoldása vár Szerbiára, ám nem ez lesz az első eset, hogy az ország kénytelen megmászni a Mount Everestet. A köztársasági elnök szerint két lehetőség van: hagyni, hogy múljon az idő és abban reménykedni, hogy a dolgok maguktól is megoldódnak, vagy fáradtságot nem kímélve dolgozni, hogy Szerbia 2025-ben valóban csatlakozhasson az EU-hoz. Mint hozzátette, eljött annak az ideje, hogy Szerbia rendezze számláit bizonyos múltbéli dolgokért. Annyira súlyos dolgokról van szó, hogy azokról kizárólag a polgárok dönthetnek, nekik kell állást foglalniuk arról, hogy az EU-ban képzelik-e el a jövőjüket, illetve mekkora árat hajlandóak fizetni az ország uniós tagságáért – emelte ki Vučić. Az államfő utóbbi kijelentését egyes elemzők úgy élték meg, mint egy jövőbeni referendum, vagy a rendkívüli parlamenti választások kiírásának bejelentéseként.
Magával a nyugat-balkáni bővítési stratégiával kapcsolatban Vučić aláhúzta: hálás az EB vezető tisztségviselőinek, amiért „megnyitották Szerbia előtt a remény ablakát”.
Ana Brnabić kormányfő is tárgyalóasztalhoz ült az uniós tisztségviselővel (Fotó: Beta)
A folytatásban nyilatkozó Hahn rámutatott: nem véletlenül utazott egy nappal a stratégia elfogadása után Belgrádba. Szavai szerint ezzel azt kívánta alátámasztani, hogy az EU számít Szerbiára, és támogatja csatlakozását.
A stratégia által Szerbia most először támaszkodhat az EU részéről javaslati jelleggel tett időkeretre, ez pedig mindenféleképpen pozitív előrehaladás – emelte ki Johannes Hahn. Mint hozzátette, természetesen minden Szerbián, illetve politikai csúcsvezetésének és intézményeinek az elkötelezettségén áll. Szerbiának a jövőben elsősorban a joguralom, az igazságügy, az emberi és egyéb jogok tiszteletben tartásának a területén kell elvégeznie a szükséges feladatokat – emelte ki Hahn.
– Szerbiának alá kell írnia Koszovóval a kapcsolataikat rendező, jogilag kötelező erejű dokumentumot, majd természetesen alkalmazni is. Ebben a tekintetben értelemszerűen ugyanúgy támogatjuk Szerbiát, mint az egyéb feladatok vonatkozásában – fogalmazott Hahn, bejelentvén, hogy látogatásának második napján civil szervezetekkel, ellenzéki politikai pártok képviselőivel és sajtómunkásokkal találkozik, majd megerősítette, hogy még e hónap végéig ismét Belgrádba utazik, méghozzá Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének a kíséretében, hogy együttesen biztosítsák Szerbiát arról, hogy az EU kapui nyitva állnak előtte.
