Könyves rovatunkban e héten is a Szabadkai Városi Könyvtár felnőtt- és gyermekosztályáról leggyakrabban kölcsönzött könyveket listázzuk, Berényi Eszternek és Omerović Helénának, a városi könyvtár tájékoztató könyvtárosainak köszönhetően, valamint a könyvtár legújabb könyvei közül egy olyan novelláskötetre hívjuk fel a figyelmet, amely széles kedvű mesélők történetei nyomán íródott. Nagyapák jutnak benne szóhoz, akik részt vettek a „második nagy verekedés”-ben, saját bőrükön tapasztalták meg, hogy milyen az orosz hadifogságban lévők élete, és különböző kalamajkákba keveredtek életük során. Az ő elbeszéléseiket örökítette meg kései utódjuk, Vincze Ferenc Desertum című kötetében.
FELNŐTTOSZTÁLY
1. Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején (Magvető)
2. Tatiana de Rosnay: Sarah kulcsa (Könyvmolyképző)
3. Danyi Zoltán: A dögeltakarító (Magvető)
4. Shilpi Somaya Gowda: Az eltitkolt lány (M-érték)
5. Christina Baker Kline: Árvák vonata (Alexandra)
GYEREKOSZTÁLY
1. Marni Bates: Segítség, YouTube-sztár lettem! (Móra)
2. Böszörményi Gyula: Zsófi és az ősboszorkány (Könyvmolyképző)
3. Lackfi János, J. Kovács Judit: Százérintő (Móra)
4. Maïlé–Philippe Salembier: Marika, Laci és a Hóember (Forum)
5. Gárdonyi Géza: Egri csillagok (Móra)
KÖNYVAJÁNLÓ
Vincze Ferenc: Desertum (Orpheusz)
Vincze Ferenc Desertum című kötetében olyan novellák kaptak helyet, amelyeknek földrajzi határai Erdély területére tehetők. Igaz, nem hangzik el egyik történetben sem, mégis sejthető, hogy a hegyekkel és völgyekkel tarkított terület, végtelen erdeivel, havasaival, soknemzetiségű lakosságával a szerző szülőföldje, Erdély. A novellákban szereplő figurák e tájra jellemzőek: magyarok, románok, szászok, cigányok, örmények – hegyen lakó csobánok, medvetáncoltatók, lókupecek, vásárosok, katonák és kisparasztok, akiknek sok és ízes szava van arra, hogy a körülöttük lévő világot, a múltat és a velük megesett vagy a másoktól hallott, de sajátként továbbadott történeteiket elmeséljék, esetenként tovább színesítsék. Elbeszéléseikből kiviláglik, hogy annyiféle nézőpont, történelem és múlt létezik, ahány elbeszélő és hallgató van, s hogy egy esemény: legyen az a második világháború, az orosz hadifogság, Erdély elcsatolása, a holokauszt, a kommunizmus térhódítása, a besúgódossziék utáni nyomozások vagy az egyre kifejezettebb elvándorlási hullám – nemzetiségenként, koronként és korosztályonként másképp értelmezhető.
