Február 8-10. között ismét a határon túli kultúráé lesz a főszerep a Miskolci Nemzeti Színházban. Három napon át Újvidék 3 művészeti ága: színháza, képzőművészete és irodalma mutatkozik be Miskolcon, a Határtalan Napok rendezvénysorozaton.
A programban több színházi előadás mellett képzőművészeti kiállítás és irodalmi est is szerepel, így mindenki megtalálja a kedvére valót. Február 8-án vajdasági képzőművészek kiállításával nyílik a fesztivál, amely márciusig látható majd a Nagyszínház emeleti nézőtéri társalgójában.
Az Újvidéki Színház három nagyon különböző, izgalmas előadással érkezik Miskolcra. Esterházy Péter műveinek ihletésére született a Kis magyar pornográfia című előadás. A rendező, Nikita Milivojević szerint ebben a történetben a rendszer működésére derül fény pár pillanatra. „Majdhogynem oidipuszi történetet nézhetünk végig, az igazság álságos voltáról. Merthogy az igazság mindig a felszín alatt van, a látszólagos égi harmónia és rend makulátlansága alatt. De a szekrényekben (és főleg az íróasztalokban) mindig ott van egy-egy csontváz. Az igazság manipulálása az a téma, ami miatt ebbe az előadásba belefogtam.”
A Kosztolányi Dezső Színház és az Újvidéki Színház közös produkciója a Piaf-marche/Piaf menet című zenés színpadi rituálé. Előadásuk a tragikus sorsú művésznő harcokban és önmarcangolásban gazdag életéből, szélsőséges, sokszor végletes személyiségéről, sikereiről és sikertelenségeiről kíván szemelvényeket adni, megidézve azt a kort, amiben a művészeknek nagyon nagy utat kellett bejárniuk az elismertségig.
Akció-musical, rap-opera, zenés-táncos bevásárlókosár-ütközet, az emberi hülyeség memento morija, öngyilkos merénylet és zombiparádé a fogyasztói társadalomról – ez a Fekete, az Újvidéki Színház előadása. A helyszín egy szupermarket ‒ életünk értelme, a fogyasztói társadalom fellegvára. Itt tör ki az utolsó szerb felkelés azzal, hogy Fekete (a valahai szakszervezeti elnök) a rendszer működésétől eszét vesztve szétlapítja a kasszásnő fejét a falon. A Fekete arról szól, hogy nézne ki az utolsó szerb felkelés. Hát így: mint egy paródia. Mint minden, ami körülvesz minket.
A Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának Amadeus című előadása tavaly a Városmajori Szabadtéri Szemle legjobb előadása lett, valamint a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat, Balázs Áron (Salieri) kapta. Béres Attila rendezése ezúttal Miskolcon látható a Határtalan Napok alatt. A hatalmas sikert aratott darab a művészi tehetség ördögi és isteni vonásait helyezi ellenpólusba, és ezáltal valami nagyon fontosat fogalmaz meg a mindannyiunkban meglévő belső küzdelemről. Kicsinyesség és nagyvonalúság, félelem és bátorság, középszer és kiválóság egymásnak feszülése a darab, és annak fejtegetése, hogy legtöbbször miért a rossz diadalmaskodik bennünk és a világban.
Az irodalom kedvelőinek is tartogat programot a fesztivál. Újvidék - egy város drámája címmel Végel László, Kossuth-díjas író várja kötetlen beszélgetésre a könyvek szerelmeseit. A program ingyenesen látogatható, minden érdeklődőt szeretettel várnak.
PROGRAMOK:
Február 8. csütörtök:
16:00 Kiállítás megnyitó - Vajdasági magyar képzőművészek alkotásai Popovics György gyűjteményéből, helyszín: Nagyszínház, nézőtéri társalgó
19:30 Kis magyar pornográfia – Esterházy Péter műveinek ihletésére, helyszín: Játékszín
Létezik-e kollektív bűnösség, helytálló-e a súlyos bibliai tétel, hogy az Isten megbünteti az atyák álnokságait a fiakban harmad és negyed íziglen? Nikita Milivojević, a darab rendezője nem keres vétkest, nem mutogat ujjal, hanem kérdéseket vet fel. Kötelességünk-e vállalni a felelősséget elődeink vétkei miatt? Nevezhetőek- e véteknek az ő cselekedeteik egy olyan korban, amikor a puszta túlélés és megmaradás volt a tét? Vajon a megtisztuláshoz vezető út a megbocsátás?
Az Újvidéki Színház előadása.
Február 9. péntek:
16:00 Újvidék – egy város drámája: Beszélgetés Végel László Kossuth-díjas íróval, helyszín: Nagyszínház, nézőtéri társalgó
A program ingyenes, jegyek igényelhetők korlátozott számban, a színház jegypénztárában!
Végel László (Szenttamás, 1941. február 1. –) Kossuth-díjas vajdasági író, drámaíró, esszéista. Az 1967-ben megjelent Egy makró emlékiratai című regényével robbant be a magyar irodalomba, amelynek élvonalában azóta számos regénnyel, elbeszéléssel, esszével, drámával és naplójegyzetekkel van folyamatosan jelen. Legutóbbi regénye a Balkáni szépség, avagy Slemil fattyúja. Esszéit a Hontalan esszék című kötetébe gyűjtötte össze. A vajdasági magyar irodalom és közélet meghatározó alakja.
Először az újvidéki Képes Ifjúság című lap munkatársa, majd 1971-től 1980-ig a Magyar Szó című napilap Kilátó című irodalmi mellékletének szerkesztője. Közben 1965-től 1971-ig az Új Symposion szerkesztőbizottságának is tagja. 1980 és 1992 között az Újvidéki Televízió dramaturgja.
Számos nem magyar nyelvű lapnak és folyóiratnak is dolgozott, köztük az újvidéki Polja (1968–1971) című folyóiratnak, a belgrádi Politika című napilapnak, amelynek állandó színikritikusa volt, majd a zágrábi Prolognak (1987-1989).
1992-ben eltávolították munkahelyéről; a délszláv háború alatt többször bujkálnia kellett, miután a miloševići hatalom nemkívánatos személynek nyilvánította. Ezekről az évekről az Exterritórium című dokuregényében írt.
2002-től szabadfoglalkozású író, 2006/07-ben a berlini DAAD ösztöndíjasa. Írásai számos nyelven jelentek meg fordításban. 2009-ben életművéért Kossuth-díjat kapott.
Judit c. drámakötete már 1989-ben megjelent, azóta a szakma drámaíróként is számon tartja. Drámáit bemutatták az egykori Jugoszlávia számos köztársaságában, a legjelentősebb jugoszláviai rendezők állították színre (Ljubiša Ristic, Dušan Jovanović, Ljubisa Georgijevszki). A Médeia tükre című drámáját a szarajevói Kamaraszínház a város bombázása idején is játszotta.
A Neoplanta – avagy az Ígéret Földje című regényét Neoplanta címmel Urbán András alkalmazta színre, s az előadást a zsűri a szerbiai nemzeti fesztivál, a Sterija Játékok zsűrije fődíjjal tüntette ki, majd a Belgrádi Nemzetközi Színházi Fesztiválon, a BITEF-en kiérdemelte a közönségdíjat. Ugyancsak Urbán András alkalmazta színre és rendezte Végel Bűnhődés című regényét is, amelyet Szarajevóban játszottak, s a MES nemzetközi fesztiválon volt az ősbemutatója.
A Neoplantát az Újvidéki Színház előadásában láthatták 2014-ben a szegedi Thealter színházi fesztiválon, a budapesti Thália Színházban, majd 2015-ben a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban is.
19:00 Piaf Marche/ Piaf menet - (hommage á Edith Piaf) helyszín: Nagyszínház
A Piaf-marche vagy Piaf-menet az idén századik születésnapját ünneplő francia sanzonénekesnő hommage-a, egy előadás, amely Edith Piaf viharos életéről és tragikus sorsáról emlékezik meg. Az előadás a művésznő harcokban és önmarcangolásban gazdag életéből, szélsőséges, sokszor végletes személyiségéről, sikereiről és sikertelenségeiről beszél, megidézve azt a kort, amelyben a művészeknek nagyon nagy utat kellett bejárniuk az elismertségig. Piafnak sikerült. Hatása és dalai a mai napig érvényesek és meghatározóak a francia sanzon világában.
A darab fonalát Mezei Kinga és Góli Kornélia dramaturg a többé vagy kevésbé ismert nótákra fűzték fel, folyamatosan kontextusba helyezve azokat. Mezei Kinga énekli a zseniális énekesnő dalait francia nyelven, egy szál zongorakísérettel. A színésznő Edith Piaf alakításának akkor is örülni fog a néző, ha soha nem tudta, kicsoda Edith Piaf, nem tud franciául vagy nem szereti a sanzonokat.
A Kosztolányi Dezső Színház és az Újvidéki Színház közös produkciója.
19:00 Peter Shaffer: Amadeus, helyszín: Kamaraszínház
Peter Shaffer Amadeusának egyes momentumait hiába keresnénk Mozart vagy Salieri életrajzában. Shaffert nem annyira a történelmi hűség érdekelte, hanem egy sokkal általánosabb és korok felett álló kérdés: miben áll az isteni tehetség, és miért pusztítjuk el azt, akinek ez a tehetség megadatott? Az Amadeusban Salieri sikeres udvari zeneszerző, Mozart kortársa és riválisa. Befolyásos, gazdag, intelligens, de Mozarthoz képest középszerű. Ez a középszerű ember mégis az egyetlen, aki annyira érzékeny, hogy megértse Mozart zsenialitását. Érti, de nem tudja elviselni, mert hiányzik belőle az emberi nagyság, ami ahhoz szükséges, hogy saját korlátait elfogadja. Az Amadeus a művészi tehetség ördögi és isteni vonásait helyezi ellenpólusba, és ezáltal valami nagyon fontosat fogalmaz meg a mindannyiunkban meglévő belső küzdelemről. Kicsinyesség és nagyvonalúság, félelem és bátorság, középszer és kiválóság egymásnak feszülése a darab, és annak fejtegetése, hogy legtöbbször miért a rossz diadalmaskodik bennünk és a világban.
A Városmajori Színházi Szemlén a szabadkai Amadeus nyerte a legjobb előadás díját, a legjobb férfi főszereplő díját pedig Balázs Áron kapta.
A szabadkai Népszínház Magyar Társulatának előadása.
Február 10. szombat:
17:30 Fekete – akció-musical helyszín: Kamaraszínház
A Fekete című előadás és minden ami benne zajlik ‒ furcsa.
A Fekete Balogh István vitézi drámája alapján született, de köze már alig. Különös kedvezményezés ez, nem csupán az Újvidéki Színház, hanem a szerb színházi közeg területein is: a nagy szerb hősmítoszról írott magyar dráma 1812-es verziója új nyelvet, új köntöst kap Lénárd Róbert átiratában és Žanko Tomić rendezésében. Durrognak a fegyverek, dagadnak az izmok, patakokban folyik a joghurt és perdül a vécépapír. Ja igen, zombik is vannak.
1812-ben Balogh István a Rondellában mutatta be Fekete György (vagy: Karađorđe) című drámáját, amelyet nagy sikerrel játszottak a szerb vidékeken is. Elmúlt 110 év, és a dráma új életre kélt: Németh Ferenc modernított szövegét Lénárd Róbert alakította kortárs ál-archaizmussá, Klemm Dávid adott alá rapet és rockot, Žanko Tomić pedig egy szupermarket polcai közé rendezte a mítoszt. Tarantino és a Monthy Pyton-csoport kél életre a deszkákon, bizarr akció-musical képében.
Az Újvidéki Színház előadása.
A Határtalan Napok részletes programját itt találja meg: www.mnsz.hu
