2024. április 20., szombat

Hanyatlóban a joguralom Koszovóban

Az ENSZ főtitkára felelősségteljes magatartásra szólította fel a pristinai vezetést

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának mai ülésén napirendre került António Guterres főtitkár Koszovóról, azaz az UNMIK munkájáról szóló jelentése. A dokumentum a 2017. október 16-a és a 2018. január 16-a közötti időszakot öleli fel. Mint arra az elemzők korábban rámutattak, a jelentés feltehetőleg heves érzelmeket generál a koszovói vezetés körében, mivel tartalma nem nevezhető kedvezőnek Koszovó szempontjából.

Guterres értékelése szerint Koszovóban hanyatlóban van a joguralom. Ez a folyamat elsősorban az utóbbi három hónapban vált különösen kifejezetté. A főtitkár példaként az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) tagjai által elkövetett gaztettek feltárásával megbízott különleges ügyészség és bíróság felszámolásának érdekében tett lépéseket említette, majd jelentésében felelősségteljes magatartásra szólította fel Koszovó politikai vezetőit. Guterres meglátása szerint Koszovó politikai vezetésének elkötelezetten kell(ene) hozzáállnia az igazságossághoz és a joguralomhoz.

Oliver Ivanović koszovói szerb politikus meggyilkolásának tényét sem kerülte meg jelentésében a főtitkár. Rámutatott arra, hogy a bűncselekmény heves érzelmeket, megrökönyödést és felháborodást váltott ki nemcsak Koszovóban és Szerbiában, hanem a nyugat-balkáni régió többi országában is. Az elkövetők, vagy egyéb felelősök azonosítása, illetve büntetőjogi felelősségre vonása kulcsfontosságú a béke és stabilitás tartós fenntartása érdekében – értékelte Guterres.

A jelentésben melléklet formájában helyet kaptak az EULEX, valamint a koszovói különleges ügyészség és bíróság munkabeszámolói. A különleges bíróság jelentéséből kiderült, hogy folytatja a vizsgálati eljárást az Európa Tanács azon határozata mentén, amelyben a koszovói politikai vezetést felszólítják, hogy kezdjen érdemi és független vizsgálatot azon állítások valóságtartalmának feltárására, amelyek szerint az 1998–1999-es koszovói fegyveres konfliktus idején és azután is titkos fogolytáborokban embertelenül bántak szerb, roma és albán foglyokkal. A határozatban a szervkereskedelemmel kapcsolatos állítások kivizsgálására is felszólították Koszovót.

A Biztonsági Tanács ülésén Ivica Dačić szerb külügyminiszter felszólalásában amiatt marasztalta el Koszovót, hogy nem alkalmazza a Belgrád és a Pristina közötti párbeszéd során elfogadott eddigi megállapodásokat. Ehhez képest Szerbia, ha nem is maradéktalanul, de javarészt elvégezte a feladatok ráeső részét – húzta alá Dačić, majd kitért Oliver Ivanović meggyilkolására, megismételvén Szerbia álláspontját, hogy terrorcselekményről van szó, illetve elmarasztalván a pristinai szerveket, amiért három héttel később sem továbbítottak Szerbiának egyetlen, a nyomozással kapcsolatos dokumentumot sem.

Az UÇK gaztetteit feltárni hivatott ügyészség és bíróság témájához kapcsolódóan a szerb külügyminiszter Szerbia együttműködési szándékáról biztosította a Biztonsági Tanácsot, rámutatván arra, hogy az ország minden kapcsolódó bizonyítékot az illetékesek rendelkezésére kíván bocsátani. Szerbia hajlandó kieszközölni a koszovói kérdést megoldani hivatott, történelminek minősíthető megállapodást, ugyanakkor a pristinai politikai vezetés egyes képviselőinek egyoldalú nyilatkozatai megnehezítik a feladatát – szögezte le a szerb diplomácia vezetője.

Vlora Çitaku, Koszovó egyesült államokbeli nagykövete arról biztosította a Biztonsági Tanácsot, hogy a pristinai vezetés mindent megtesz az Ivanović-ügy feltárása érdekében, az UÇK gaztetteinek feltárásával megbízott bíróság megszüntetésével kapcsolatban viszont kifejtette: „Egyetlen bíróság sem vethet árnyat az UÇK küzdelmére.”

NEM ÖRÜLNEK

Marko Đurić, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője esélyként élte meg a Biztonsági Tanács ülését, hogy Szerbia hallassa a hangját, illetve elmondhassa az igazságot. Ezért érthető, hogy a pristinai szeparatistákat „hihetetlenül irritálja” a BT Közgyűlése, hiszen a jelentés alátámasztja, hogy Koszovóban az „égvilágon” semmit nem oldottak meg – húzta alá Đurić délelőtt a Szerbiai Rádió és Televíziónak nyilatkozva, majd megcáfolta azon sajtóértesüléseket és a koszovói igazságügyi miniszter azon nyilatkozatát, hogy Pristina továbbította Belgrádnak az Oliver Ivanović meggyilkolásának okán indított nyomozati eljáráshoz kapcsolódó dokumentumok egy részét.