Szerbiának és Montenegrónak 2025-re készen kellene állnia az Európai Unióhoz való csatlakozásra, határozott reformok végrehajtása és a régióbeli konfliktusok megoldása esetén – áll abban a Nyugat-Balkánra vonatkozó bővítési stratégiával foglalkozó dokumentumban, amelyet tegnap hozott nyilvánosságra és fogadott el az Európai Bizottság. Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Koszovó jelentős előrelépést érne el eddig a dátumig az európai felzárkózás útján, állapítja meg a stratégia, konkrét határidőt nem megjelölve ezeknek az országoknak az esetében.
Ana Brnabić: Az EU tervei esélynek számítanak, melyekkel élni kell (Fotó: Beta)
A dokumentum elfogadását követően megtartott belgrádi sajtótájékoztatóján Ana Brnabić kormányfő köszönetet mondott minden uniós tagállamnak, mely támogatta a stratégiat, s emlékeztetett arra, hogy a csatlakozás lehetséges idejének a meghatározását Aleksandar Vučić államfő kérte az EU-tól. Annak a véleményének adott hangot, hogy 2025 tulajdonképpen válasz a köztársasági elnök kérdéseire, melyeknek köszönhetően Szerbia most mégis számolhat bizonyos határidővel. Úgy értékelte, hogy a közzétett stratégia elismerést is jelent, az elvégzett munka gyümölcsének tekinthető, ugyanakkor még nagyobb felelősség hárul ezentúl a kormányra, hogy idejében teljesítse a kötelezettségeit. Az EU tervei esélynek számítanak, melyekkel élni kell.
A dokumentum Szerbia esetében kulcsfontosságúnak nevezi a 35. tárgyalási fejezet sikerét is, vagyis azt, hogy kötelező jogi érvényű megállapodás szülessen Belgrád és Pristina között a viszonyok normalizálásáról. Enélkül nem képzelhető el sem Szerbia, sem Koszovó uniós csatlakozása, de a régió egészének a stabilitása sem – állapítja meg az EB.
Közben Spanyolország ismét jelezte, hogy a stratégia közzététele után sem változtatta meg korábbi álláspontját Koszovó kapcsán. Madrid nem fogja lehetővé tenni a déli szerbiai tartomány uniós integrációját. A tervek szerint az EB 2021-re elkészít egy átfogó felmérést arról, milyen hatást fejt ki a nyugat-balkáni régió közeledése ezeknek az országoknak a helyzetére, főképp a mozgásszabadság, a mezőgazdaság, a kohéziós politika és a költségvetés terén. A dokumentum szerint 2023-ra Szerbia meg Montenegró eljuthatna abba a pozícióba, hogy az uniós államok dönthetnének a csatlakozási tárgyalások lezárásáról, s kezdetét vehetné magának a csatlakozásnak a folyamata. Az integrációs szerződést a tagállamok 2025 folyamán ratifikálhatnák.
A REFORMOK ÉRDEKÉBEN
A dátumokkal kapcsolatos találgatásra a nap folyamán reagált Jean-Claude Juncker, az EB elnöke is. Mint mondta, szó sincs arról, hogy 2025-ig Szerbia és Montenegró biztosan az EU tagjai lesznek, ezt csak azért említették, hogy bátorítsák a reformok végrehajtását.
– Rosszul érthették, az Európai Bizottság és én nem arról beszéltünk, hogy Szerbia és Montenegró 2025-ig az EU tagja kell hogy legyen. Ez csak egy tetszőleges dátum, hogy bátorítsuk a reformok végrehajtását ezekben az országokban – jelentette ki Juncker Strasbourgban, a bővítési stratégia bemutatásán.
Johannes Hahn és Federica Mogherini: 2025 nem a csatlakozás végső időpontja, nem kötelező érvényű, hanem jelzésértékű, és elérése megvalósítható (Fotó: Beta)
REÁLIS PERSPEKTÍVA
A dokumentum bemutatása során Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is úgy fogalmazott, hogy 2025 nem előre kitűzött dátumot, hanem reális perspektívát jelent. Fontosnak nevezte, hogy a közeledő államok végrehajtsanak minden szükséges reformot annak érdekében, hogy polgáraik a csatlakozást követően ugyanolyan minőségű életet élhessenek, mint a többi uniós állampolgár.
– A Nyugat-Balkán földrajzilag is Európa részét képezi, egyforma érdekekben, történelemben osztoznak ezek az országok. Ma már teljesen világos, hogy a közös európai jövőben is osztoznak – értékelte Mogherini, aki szerint az együttműködés évről évre jobb az Unió és a balkáni államok között.
A MEGOLDÁST A BEFOGADÁS JELENTI
Johannes Hahn arra fektette a hangsúlyt, hogy a régióban minden államnak az európai uniós csatlakozás elérésén kell munkálkodnia, ez közös érdekük. Maga is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a dátum jelzésértékű, és nem kötelező érvényű, de ennek ellenére megvalósítható. Egy állam akkor csatlakozhat, amikor eleget tesz az elvárásoknak – közölte Hahn, aki Koszovó kérdését is taglalta, s kifejtette, ennek a problémának a rendezéséhez is hozzájárulhat az európai perspektíva és a tegnap elfogadott bővítési dokumentum. Meg kell érteni, hogy a Nyugat-Balkán 18 millió embert jelent, hogy számos kihívással kell ezen a területen szembesülni, s hogy a végső megoldást csakis az inklúzió jelentheti – magyarázta nézeteit Hahn. Koszovó kapcsán a Tanjug hírügynökségnek nyilatkozva Hahn úgy fogalmazott: korai még arról beszélni, hogyan kell pontosan kinéznie majd a Belgrád és Pristina közötti harmonizációs egyezménynek.
AZ UTOLSÓ ESÉLY?
Elsősorban pozitív reakciókat váltott ki az EB stratégiája. Sem Fabrizi, az EU szerbiai küldöttségének vezetője örömhírnek nevezte az elfogadott okmányt, mert Szerbia most először kapott egy jelzésértékű csatlakozási dátumot az Uniótól. Felhívásnak számít ez határozott politikai lépések megtételére az európai integráció útján – értékelte. Aleksandra Joksimović, a Külpolitikai Központ elnöke szerint az a legfontosabb, hogy az Unióban létezik bővítési kedv, s szerinte Szerbiának élnie kell ezzel az eséllyel, máskülönben megkérdőjelezhetővé válik az egész folyamat sikere. Gyorsan kell teljesíteni a feltételeket – közölte. Suzana Grubješić, az Európai Mozgalom főtitkára nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy Szerbia még 2025 előtt csatlakozzon, de a szóban forgó évet mindenképpen célba kell vennünk véleménye szerint.
