Nemcsak az ajándéknak szánt német hidat, de miatta a pert is elvesztette az óbecsei önkormányzat: a Gazdasági Fellebviteli Bíróság friss ítélete szerint 60 millió dinárt kellene fizetnie a tartományi pénzügyi titkárságnak.
Az óbecsei Építésügyi Igazgatóság még 2002-ben – akkor még mint Stankom Közvállalat – kapott kölcsön a titkárságtól 18 millió dinárt négy hónapra azért, hogy a németországi Vilshhofen városának ajándék hídját, amely Óbecsét és Törökbecsét kötötte volna össze, szét tudják szerelni és Óbecsére tudják szállítani, de a híd soha nem épült meg ezen a helyen. 2004-ben Óbecse, Törökbecse, Ada és Csóka vezetői úgy állapodtak meg, hogy a híd e két utóbbi községet köti össze. A hidat, amely végül Ada és Padé között íveli át a Tiszát, 2010 végén adták át a forgalomnak.
Ugyanebben az évben a tartományi pénzügyi titkárság a vissza nem fizetett kölcsön miatt pert indított az óbecsei önkormányzat és az Építésügyi Igazgatóság mint egyetemleges adós ellen. Ebben az eljárásban hozott most ítéletet a Gazdasági Fellebviteli Bíróság. Korábban az óbecsei önkormányzat Adán szerette volna behajtani ennek a tartozásnak az összegét, de akkoriban Bilicki Zoltán adai polgármester kijelentette: az említett önkormányzatok között 2004-ben született protokollmegállapodást nem követte semmilyen szerződéskötés, ezért az ügyben az egyetlen kötelező érvényű jogi irat az a kontraktus, amely a tartományi pénzügyi titkárság és az óbecsei fél között jött létre 2002-ben.
Dragan Tošić, Óbecse polgármestere szerint felfoghatatlan az a fokú felelőtlenség, amit a község vezetői 2002-ben tanúsítottak akkor, amikor egy ilyen komoly anyagi kötelezettséggel járó szerződést úgy írtak alá, hogy annak nem volt meg a költségvetésben a pénzügyi fedezete. Tošić szerint a vesztett per miatt több tervezett beruházást is el kell majd halasztani a községben.
A híd egyes információk szerint azért nem Óbecsénél épült meg, mert utóbb kiderült, hogy a konstrukció rövidebb a kelleténél. Mások szerint Nagybecskerek és Nagykikinda torpedózta meg a hidat, mert a két város attól tartott, hogy Óbecse és Törökbecse előbb-utóbb egyesül és lekörözi őket. Megint mások úgy tudják, hogy a két község egyesülésével megbomlott volna a nemzetiségi arány, aminek a veszélyét bizonyos politikai körök nem nézték jó szemmel.
Bármi legyen is az igazság, a döntéshozók dilettantizmusának és felelőtlenségének a levét most az óbecsei és a törökbecsei polgárok isszák meg. Az óbecsei önkormányzat vezetői a tartományi kormány képviselőivel a napokban arról szeretnének megállapodni, hogy a megítélt összeget ne kelljen egyszerre kifizetni, a törökbecseieket pedig arra szeretnék rávenni, hogy a fizetendő összegnek ne csupán az egyharmadát, hanem a felét állják, mivel az alperes, azaz az óbecsei Építésügyi Igazgatóság – amelynek a 60 millió dináros összeg harmadik harmadát kellett volna visszafizetnie – időközben megszűnt létezni.
