Az Európai Bizottság új bővítési stratégiájának mai bemutatását megelőzően tegnap számos vélemény, elvárás hangzott el a nyugat-balkáni térséget érintő kérdések kapcsán. David McAllister, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke közölte, az új dokumentum célja a hat csatlakozás előtt álló nyugat-balkáni ország reformtörekvéseinek a megszilárdítása, s ezeknek az országoknak a felbátorítása arra, hogy továbbra is az európai úton haladjanak és teljesítsék a felvállalt kötelezettségeket. Ugyanakkor – tette hozzá – arra is szükség van, hogy maga az Európai Unió hatékonyabb, aktívabb politikai szerepvállalást tanúsítson az említett régióban. A parlamenti testület vezetője a Deutsche Welle közlése szerint úgy fogalmazott, hogy Szerbia és a többi régióbeli állam akkor csatlakozhat az EU-hoz, amikor teljesíti a szigorú jogi, politikai és gazdasági elvárásokat, azokat a feltételeket, amelyek az Unióban érvényesek. Úgy értékelte, teljes, széleskörű reformokat kell még lefolytatni a nyugat-balkáni államok mindegyikében.
Mint ismeretes, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke korábban 2025-öt nevezte meg Szerbia és Montenegró államok csatlakozásának várható dátumaként. McAllister értékelése szerint a határidő megadása elsősorban azért fontos, hogy bizonyos dinamikát adjon magának az integráció folyamatának, annak elsősorban jelzésértéke és nem kötelező érvénye van, a csatlakozás ideje pedig továbbra is a feltételek teljesítésétől függ. Egy konkrét csatlakozási perspektíva azonban csak a segítségükre lehet az úton közeledő államoknak – jegyezte meg. Azt is elmondta, hogy nem létezik egy általános, minden országra vonatkozó dátum, egyes államok saját maguk határozzák meg az integráció idejét, attól függően, mennyire sikeresek a csatlakozási tárgyalások során. McAllister hangsúlyozta, a bilaterális politikai viszonyokban mutatkozó viszályoknak mihamarabb véget kell vetni.
A Die Welt német lap a stratégia kapcsán közölte, hogy jó, történelmi esélye van végérvényesen az Európai Unióhoz kapcsolni a Nyugat-Balkán jövőjét.
ZSÁKUTCÁBA JUTOTT POLITIKA
Nem csupán kedvező vélemények hangoztak el azonban a szerbiai csatlakozási folyamat kapcsán. Szerzői írásában Vedran Džihić politikai szakértő a bécsi Standard lapban közölte, Belgrád mostanság, Oliver Ivanović koszovói szerb politikus meggyilkolása után, „nacionalista köd” terjesztésén ügyködik, majd aláhúzza: a szerb hatalom az EU felé reformpolitikát mutat, belül pedig egy autoritárius hatalmi rendszert épít fel. Ugyanezt teszi Koszovóban Ramush Haradinaj elnök is, aki saját juttatásait növeli, de a volt hadseregének tevékenységével foglalkozó bíróságot támadja. Ezeknél az okoknál fogva megállapítható, hogy egyelőre zsákutcában van az uniós csatlakozási politika a Nyugat-Balkán vonatkozásában, s mindaddig ott marad, amíg az EU nem dönt aktívabb politizálás mellett a Balkánon – állapította meg a szerző, majd hozzáfűzte, az egész kontinensre nézve veszélyt jelentene, ha a régió végül az Európai Unión kívül maradna.
KOSZOVÓRÓL CSAK TÖMÖREN
További információk is kiszivárogtak a ma bemutatásra kerülő dokumentumról. Az egyik szerint az Európai Unió néhány tagállama kérte a csatlakozás előtt álló országok képviselőinek a részvételét a Miniszterek Tanácsa következő ülésein, főleg a környezetvédelemmel, egészségüggyel, szállítással és külpolitikával foglalkozó üléseken. Médiaértesülések szerint az Európai Bizottság erre javaslatot tett a csatlakozási stratégia szövegének tervezetében, s több uniós állam is támogatásáról biztosította az ötletet. Az Unió országainak tanácskozásain így olyan államok is megjelenhetnének, amelyeknek még össze kell hangolniuk törvényhozásukat az európaival. Az elképzelést a hírek szerint Ausztria, Írország, Észtország, Csehország, Magyarország, Olaszország, Litvánia, Lettország, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia is támogatta.
A pristinai média arról cikkezett, hogy Koszovóval szinte nem is foglalkozik az új bővítési stratégia, és ez Koszovó számára nagy kudarcot jelent. Mint több lap is közölte, Szerbia és Montenegró szerepel a leggyakrabban a szövegben, Koszovó kapcsán pedig legfeljebb az kerül a stratégiába, hogy lehetősége lesz csatlakozási tárgyalásokat folytatni, konkrét határidőket nem említve.
