2024. március 29., péntek

Még két pár lábbelire se futja

Minden tizedik idős ember a szegénységi küszöb alatt él

Szerbia azon európai államok egyike, amelyek lakosságának legnagyobb hányada az idősebb korosztályhoz tartozik, vagyis Szerbia a „legidősebb” országok közé tartozik. Volt kommunista országként szembesülnie kellett számos reformmal, illetve a gazdasági és a szociális körülmények változásával, így soha nem sikerült megfelelő életkörülményeket teremtenie az idősebb lakosság számára, amely anyagi nehézségekkel küzd, szociális és egészségügyi problémái vannak – derült ki abból a felmérésből, amelyet a SeConS fejlesztési kezdeményezésekkel foglalkozó csoport végzett a Szerbiai Vöröskereszt koordinálásával.

Az idősek életkörülményeit és a társadalmi életbe való bevonását vizsgáló kutatás – amely egy hároméves projektum keretében valósult meg az Európai Unió és az osztrák fejlesztési ügynökség támogatásával, és tegnap került bemutatásra – rendszerbeli gondokra hívja fel a figyelmet, és rámutat az idősödő lakosságot sújtó nehézségekre. A kutatás eredménye szerint az időseknek anyagi gondjaik vannak, nagyon nehezen valósítják meg egészségügyi és szociálisvédelmi jogaikat, emellett a közlekedésben való részvételük is nehézkes, a közintézmények sem minden esetben elérhetőek a számukra, az újabb technológiai vívmányokról nem is beszélve. Mindez pedig kihat az életkörülményeikre.

A városokban élő idősebb személyek az egészségügyi ellátás és a városi tömegközlekedés hiányosságaira is rámutattak. A felmérésben résztvevők 46 százaléka az egészségi állapotát úgy jellemezte, hogy se nem jó, se nem rossz, 30 százalékuk pedig kifejezetten rossz egészségi állapotról számolt be. Többségük, mintegy 76 százalékuk, már hosszabb ideje valamilyen krónikus betegségben szenved. A 2015. évi orvosi leletekből kiderül, hogy az idősebb korú férfiak, de különösen a nők nem tudtak élni az egészségügyi ellátásra való jogukkal.

Súlyos tény, hogy a 65 évnél idősebb férfiak 8 százalékának és a nők 17 százalékának nincs semmilyen járandósága, vagyis nem kapnak nyugdíjat. Összehasonlítva a szerzett adatokat az EU tagállamaiban élő idős személyek helyzetével kiderül, hogy a szerbiai idősebb lakosság sokkal súlyosabb anyagi nehézségekkel küzd, mint európai kortársaik. A nehézségek elsősorban a nőket sújtják. A 65 évnél idősebb nők mintegy harmadának nincs két pár lábbelije. Az idősek nagyon ritkán alkalmazzák az informatikai technológiát, és kétharmaduk vagy egyedül, vagy az élettársával él. Az idősebb nők gyakrabban maradnak magukra otthonukban, mint a férfiak. Minden tizedik idős ember a szegénységi küszöb alatt él, és 27 százalékuk azonnali támogatásra szorul.

A megkérdezettek 9 százaléka bevallotta, hogy az életkora miatt már érte megkülönböztetés, 85 százalékuk biztonságban érzi magát és megbízik a szomszédaiban, 3 százalékuk pedig nem érzi ezt a biztonságot.

Összegezve a kutatás eredményeit kiderül, építészeti megoldásra van szükség, hogy minden közintézmény hozzáférhetővé váljon az idősebbek számára is. Nagyobb beruházásra lenne szükség, hogy akadálymentesen használhassák a tömegközlekedési eszközöket, de több aktivitásra is szükség lenne, hogy az idősek is hasznosnak érezhessék magukat abban a társadalomban, amelyben élnek. Ugyanakkor az egészségügyi rendszert is módosítani kellene, illetve gyakoribb tájékoztatás megszervezésével kellene elérni azt, hogy minél nagyobb mértékben tudják érvényesíteni jogaikat az idősebb személyek is.