2024. március 28., csütörtök
VÉRES ZENTAI GYERTYASZENTELŐ

Az áldozatokra emlékeztek

Az 1849. február eleji tragikus zentai események áldozatainak tiszteletére tartottak megemlékezést pénteken délelőtt a zentai Felsővárosi köztemetőben, az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc emléksírhelyénél a zentai önkormányzat, valamint a Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre szervezésében.

A zentai önkormányzat nevében Ceglédi Rudolf helyezte el az emlékezés virágait (Máriás Endre felvétele)

A zentai önkormányzat nevében Ceglédi Rudolf helyezte el az emlékezés virágait (Máriás Endre felvétele)

Juhász Lassú Kornélia, a Városi Könyvtár munkatársa köszöntötte az egybegyűlteket, majd Juhász Attila magyartanár mondott alkalmi beszédet, amelyben kiemelte: a Felsővárosi köztemetőben a kilencvenes évek óta emlékezik meg a zentai magyarság az önkormányzat, a Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre, valamint a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ szervezésében a vészterhes időszakról.

– Ahogyan a történészek jegyzik, az 1848. március 15-én kitört forradalom hírét lelkesen üdvözölte a Bácska egész lakossága, köztük a magyarok és a velük élő szerbek is. Az utóbbiak ugyanis lehetőséget láttak nemzeti törekvéseik – a széles körű autonómia, a társnemzetként való elismerés – megvalósítására. A szerbek nemzeti programjával kapcsolatos egyeztetések azonban hamarosan zátonyra futottak, minek következtében elhangzott a Kossuthnak tulajdonított elutasító nyilatkozat, a legenda szerinti „Akkor döntsön köztünk a kard!” szavakkal – mondta az előzményeket taglalva Juhász Attila, aki ezt követően felidézte az 1848–49-es tragikus zentai események részleteit is.

– Az áldozatok egy részének csontjai az 1889-es vasútépítéskor kerültek elő. Ekkor a maradványokat összegyűjtötték, és közös sírba helyezték a Felsővárosi köztemetőben. Erre a sírhelyre épült közadakozásból 1893-ban az a feketemárvány obeliszk, amely a mai napig mementóként figyelmeztet bennünket az egykori történésekre. Sajnos a történelem ismétli önmagát. Az 1944-es ártatlan magyar áldozatok kopjafája lett a véres zentai gyertyaszentelő szomszéd emléksírhelye – fogalmazott beszéde zárásaként Juhász Attila.

Az egybegyűltek ezt követően megkoszorúzták az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc emléksírhelyét, amelynél a zentai önkormányzat nevében Ceglédi Rudolf, a Magyar Nemzeti Tanács nevében Hugyik Richárd, a Vajdasági Magyar Szövetség nevében Lőrinc Csongor és Pataki Tibor, a Magyar Mozgalom nevében pedig Kajári Ferenc és Sándor József helyezte el az emlékezés virágait.