Az amerikai elnök nemzeti szinten elrendelte a 5G behálózatosítást. A következő generációs mobilhálózat életre hívására létrejött Next Generation Mobile Networks Alliance (NGMN) szövetség kutató intézetekből, gyártókból, mobilszolgáltatókból és kereskedőkből áll. Az általuk kiadott 5G whitepaper követelményrendszere 6 területre fókuszál: a felhasználói élményre, a rendszerteljesítményre, az eszközökre, a továbbfejlesztett szolgáltatásokra, az üzleti modellekre, a hálózatfejlesztésre és működtetésre. Az 5G követelményrendszere minimális teljesítményszintjének hatalmas elvárásai vannak, a következőket várják el tőle: Több tízezer felhasználóval 10 Mbps adatsűrűséget; nagyvárosi környezetben 100 Mbps adatforgalmat; 1 Gbps adatátvitelt az egy irodai szinten tevékenykedő dolgozók között; több százezer eszközzel vezeték nélküli szenzoros hálózati kapacitást; a lefedettség növelését; jelentős hatékonyságnövekedést és az LTE-hez képest jelentősen csökkenő késleltetést (látenciát).
Az 5G, a mobilhálózatok ötödik generációja minden eddigi szabályt átír. Az új szabvány továbbfejlesztett szolgáltatásai révén is hatalmas ugrást jelent a 4G és 4G+, LTE hálózatokhoz viszonyítva mind sebességben, hatótávolságban, kapacitásban és a felhasználói élmény javulásában. Bevezetésével tovább mélyül a digitális szakadék a különböző mobilkommunikációk felhasználói között, ám a vezetékes hálózatok többségétől is, beleértve az optikus hálózatok személyi felhasználói végpontok közötti sávszélességtől is gyorsabb lehet az 5G mobilkommunikációs szabvány, ám drágább lehet. Emiatt, a generációk közötti mind tágabbra nyílt szakadék révén, felértékelődik a gyors tanulás és alkalmazkodás is, az 5G minden szempontból áttörést hoz. Több párhuzamos, egymással kölcsönhatásban álló technológiai forradalom zajlik le rövid időn belül, az 5G mobilhálózatok terjeszkedése sok eltérő tényezőre pozitív hatással lesz. Az 5G megértésénél a kulcs a szabványos, kiszámítható fejlesztési környezet életre hívása, ez szükséges az ipar előtt álló új kihívások leküzdéséhez. Ez számos új munkahelyet teremt, ám idővel a robotok kiszoríthatják az emberi munkaerőt, ami végül is az emelkedő GDP mentén lehetőséget teremt az állampolgári jogon járó alapjövedelemhez hasonló megoldások bevezetésére. Az IoT, a dolgok internete milliárdnyi és nemsokára milliárdszor annyi hálózatba kapcsolt szenzora és eszközei, miniszámítógépei egymással is kommunikálni fognak, ami hatalmas reformátalakulást jelent. Intelligens városok koncepcióját, önvezető autókét, a közművekét, a szemétszállításét, a közlekedésirányítás automatizálását amelyek mind felhasználnák az 5G szabványos környezetét és paramétereit. Egy ehhez hasonló városi 5G hálózaton a 4K felbontású mozifilmek teljes egészükben csupán 10 másodperc alatt célba érhetnek és 1 négyzetkilométernyi körzetben egymillió eszköz csatlakozhat átlagosan 100 Mbps sebességgel, ne csak feltételezzük, akár mindannyian is megkaphatják ugyan azt a csupán egyszer sugárzott tartalmat, ha közösen így óhajtják.
Az 1980-as évek 0G-s zárt telefonhálózatait követte 1982-ben a Nordic Mobile Telephone 1G (analóg), majd 1992-ben a 2G (digitális) hálózata. Azóta tízévenként bukkantak föl új hálózatok. A 3G 2001-ben érkezett, 2012-ben pedig debütált a 4G, és jelenleg a 4G+ szolgáltatásai folyamatosak. Az 5G-t érkezése 2020-ra várható, ám bevezetésének folyamata felgyorsult.
Az OpenSignal 2016 őszi felmérése szerint a magyar 4G mobilhálózatok átlagos letöltési sebességüket tekintve a világon a harmadik helyen végeztek. Az 5G pedig láthatóan áttörte a kormányzati ingerküszöböt is, hiszen a 2017. június 19-én megalakult 5G-koalíció, amely 46 kormányzati és piaci szereplőt, szakmai szervezetet, ipari érdekképviseletet és egyetemek technológiai összefogását ötvözi az ötödik generációs mobiltechnológia kifejlesztésének és bevezetésének érdekében. A mobilszolgáltatói piac három nagy szereplője is szerepet vállal. A Magyar Telekom június elején jelentette be egy kísérleti 5G mobilkommunikációs hálózat kiépítését a Zalaegerszegen épülő járműipari tesztpályán. Az 5G által nyújtott környezet a Smart City koncepcióba illeszkedő önvezető autókat és az azokat támogató intelligens közlekedésvezérlési megoldásokat takarja majd. Az európai helyzetre jellemző, hogy az itt születő tesztkörnyezet – korai megvalósításának köszönhetően – akár régiós 5G-központtá is emelheti a várost. A Telekom 4G-hálózatának országos lakossági kültéri lefedettsége 2017 januárjában lépte túl a 98 százalékot, a maximális, 2-300 Mbps sebességű 4G+ szolgáltatás pedig a lakosság 25 százaléka számára hozzáférhető. Már 2016 őszén elérték az 1200 Mbps letöltési sebességet, laboratóriumi körülmények között, amelyet továbbfejlesztett 4G+-technológiának kereszteltek el, és nagyjából háromszoros teljesítménynövekedést jelent a jelenlegi leggyorsabb mobilinternetes lehetőségekhez képest. A Telekom Csoport az 5G-re átállás jegyében nyolc országban – Magyarországon is – épít úgynevezett NarrowBand-IoT-t, amelylyel az összekapcsolt érzékelők adatait képesek egymás között továbbítani keskeny sávú adatkapcsolattal. Az érzékelők például tájékoztathatják a felhasználót a szabad parkolóhelyek számáról, a szeméttárolók telítettségéről; mindezt kivételesen hosszú, akár tízéves akkumulátoridő mellett, két AA-s elemmel számolva. Az önvezető autóknál a jelenlegi LTE-hálózattal 40 ezredmásodperces késleltetést jelent a fékezésig. Ez 90 km/h-s sebesség mellett 1 méter megtett utat jelent, míg az 5G 1 ms látenciája már csupán 2,5 centimétert, ami könnyen belátható, érzékelhető előny. A Telenor Magyarország 2016 végén tesztelt új technológiájával a székház rádiókísérleti laboratóriumában szintén 1,2 Gbps átviteli sebességet értek el. Az alacsony hálózati válaszidő sem maradt el, a 4G+-hálózatukon ma jellemző 16-30 ms értéket a laborkísérlet során 10 ms alá csökkentették.
A Huawei és a Vodafone 2016-ban Newburyben hajtotta végre a világ első, kültéri 5G-tesztjét, amelyben 20 Gbps adatátviteli sebességet értek el. A vállalat a Bosch, a KUKA és a Docomo bevonásával az X Labs nyílt platformon keresztül igyekszik minél pontosabban felmérni a jövőbeni előfizetői igények alakulását. A trendek szerint például 2025-ben már 5,5 órát töltünk majd mobileszköz-használattal. Ez magában foglalja a biztonsági kamerák figyelését, a hűtőellenőrzést, a parkolóhelyek keresését vagy épp a játékot. Az X Labs az indulásakor négy fő területet jelölt meg, amelyekre megoldásokat fejleszt, ezek a vezeték nélküli VR és AR, az összekapcsolt drónhálózat, az önvezető autók és az okos közlekedés, illetve a vezeték nélküli robotika, az automatizálás (orvostudomány, gyártás) szektorai.
A Deutsche Telekom 300-500 milliárd euróra becsülte az európai 5G-átállás költségeit. Dél-Korea arra készül, hogy az 5G-hálózatok képességeit már 2018-ban, a pjongcsangi téli olimpiai játékokon bemutatják, a szintén 2018-ban megrendezendő moszkvai foci-világbajnokság idejére pedig a Huawei szeretné tesztelni a rendszert. (PC World füzetek: Future IT III. nyomán)
