2024. április 25., csütörtök

Szerbiában 200.000 tonna veszélyes hulladék termelődik évente

Szerbiában évente 150 és 200 ezer tonna veszélyes hulladék termelődik évente, és ennek nagyobb részét nem az országunkban dolgozzák fel, mert nincs elegendő, erre a célra előlátott üzem ‒ n

Elmondása szerint ezt a hulladékot két részre lehet osztani: kommunális és nagyobb részben ipari hulladékra, és az utóbbi veszélyes anyagokat is tartalmaz. A környezetvédelmi minisztérium felügyelőségének felmérése alapján 2014-ben Szerbiában 70 olyan terület volt, ahol ipari hulladék található: ‒ Ezekben az üzemekben megismételjük az ellenőrzést, hogy megbizonyosodjunk, mi minden található itt, és milyen mennyiségben van hulladék ezeken a helyeken ‒ mondta Trivan a Politika napilapnak.

Hozzátette, egyetlen önkormányzat sem egyezett bele abba, hogy a területén hulladékfeldolgozó üzem épüljön, de a minisztérium nem adja fel, és már előkészítettek néhány erre vonatkozó projektumot.

‒ Szakértőink által elvégzett tesztek és értékelések alapján a Svilajnac melletti Morava hőerőmű lehetne az a hely, ahol elvégezhetnék a veszélyes hulladék fizikai és vegyi kezelését ‒ mondta Trivan. Ugyanakkor  emlékeztetett arra, hogy ez a Szerbiai Villanygazdaság projektuma, ugyanis az erőmű lassan leáll a működéssel, a terület viszont kiváló hely az említett hulladék feldolgozására.

A környezetvédelmi miniszter kifejtette, az erre vonatkozó befektetés elérheti a 20 millió eurót, az üzem kapacitása pedig évi 43 ezer tonna lehetne. Azonban mindez egyelőre csak ötlet, melynek realizálása a Szerbiai Villanygazdaság határozatától függ.

Trivan elmondta, a minisztérium idei költségvetése a tavalyihoz viszonyítva 16 százalékkal nőtt, vagyis 5,58 milliárd dinárt tesz ki. Megjegyezte azonban, ahhoz, hogy az összes tervet megvalósíthassák, a költségvetésben jelentős növekedésre van szükség.

Fontos, hogy megértsenek bennünket, hogy kész terveink, projektjeink vannak, amelyekből egyébként mindig hiány van, minisztériumunk pedig jelentősen hozzájárul az állami költségvetés növekedéséhez, hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette,  tavaly a környezetvédelmi minisztérium 10,2 milliárd dinárt fizetett be az állami büdzsébe.

‒ Idén várhatólag 11 milliárdot fizetünk be. Azonban ennek az összegnek csupán 50 százaléka kerül vissz a ,,zöld alapba”. Az eszközökkel a pénzügyminisztérium rendelkezik, én pedig ezzel nem értek egyet – mondta Trivan. Szerinte az illetékből befolyó eszközöket mind környzetvédelemre kell fordítani.

Elmondta még, hogy amennyiben jobban szeretnénk élni, elengedhetetlen az egészséges környezet: Itt nincs kompromisszum. Amennyi pénzünk lesz, annyival javul a környezetvédelem – szögezte le a miniszter.