Az idei év egyelőre még megkímélt bennünket a komolyabb, igazi fogcsikorgató hidegtől, de ennek nem csak mi örülünk, hanem a vízi madaraink is. Örök dilemma, és örök téma tárgya, hogy jót teszünk-e azzal, ha etetjük a vízi madarakat, ám az elmúlt év hideg telének tapasztalatai azt mutatják, hogy az etetésükkel gyakran többet ártunk nekik, mint segítenénk.
A Topolyai-tavon az elmúlt évben már négy pár bütykös hattyú fészkelt, valamint további öt-hat pár költ a Krivaja patak felső szakaszán, Györgyénig. Ez idáig a legtöbbet 2016-os év őszén sikerült feljegyezni, összesen 27 példány került megfigyelésre. E madarak jelentős része a strand környékén tartózkodott, egészen a komolyabb fagyok beálltáig. A tó vize tavaly, január elején kezdett befagyni, amikor beköszöntött az elmúlt évek eddigi leghidegebb téli időjárása. Ezzel egy időben a tőkés récék és a szárcsák több, nagyobb méretű, úgynevezett lihogót alakítottak ki és tartottak fenn a tavon. A hattyúk többsége társult a többi vízimadárhoz, ahol a vízfelszín alól könnyedén hozzájuthattak vízinövényekből álló természetes táplálékukhoz. Az emberhez leginkább hozzászokott példányok viszont rendszeresen a strand vastagra hízott jegén sétáltak, ahol eleinte jó szándékból sokan etették őket. Ahogy azonban a tél még keményebbre fordult, a lihogók lassan zsugorodni kezdtek, így az azokon tömörülő vízimadarak kénytelenek voltak délebbre húzódni, olyan vidékekre, ahol még találnak elegendő, szabad vízfelületet.
– Alapvetőn ez a természetes viselkedése a vízimadaraknak, ám az emberek által etetett hattyúk közül többen itt maradtak, mely végül két példány életébe került. Látszólag nem volt gond, ám ahogy a tél január végéhez közeledve sem enyhült, már egyre kevesebb ember járt le a tópartra, így a hattyúk még ahhoz, a számukra nem megfelelő táplálékhoz sem jutottak hozzá, amit az emberektől korábban kaptak. – mondta Sihelnik József, a topolyai Arcus Környezetvédő Egyesület ornitológusa.
Az elmúlt télhez viszonyítva az idei kifejezetten enyhe. Ezért vízimadaraink többsége helyben maradt, de még északabbról érkezők is csatlakoztak hozzájuk.
– A táplálékszerzés jelenleg nem okoz különösebb gondot egyik faj számára sem, hiszen jégnek nyoma sincs, a madarak pedig a tó és a Krivaja patak teljes vízfelületén kutathatnak természetes táplálékuk után. Nyomatékosan felhívjuk mindenki figyelmét, hogy ne etessék a vízimadarakat, kiváltképp a folyamatosan a strand környékén tartózkodó hattyúkat! Ezen időjárási körülmények között találnak elegendő természetes táplálékot. Számukra ez a megfelelő, ellenben az emberek által kiszórt kenyérrel, ami enyhébb időben megpenészedhet, és ennek elfogyasztása végzetes kimenetelű is lehet. A hosszú időn át fogyasztott kenyér hiánybetegségeket is okozhat a madarakban, melynek következtében szintén elpusztulhatnak. Más, növényi eredetű táplálékot sem szükséges nekik kihelyezni, ugyanis könnyedén hozzájutnak természetes táplálékukhoz. Amennyiben viszont a tél mégis komolyabbra fordulna, számukra az a természetes, ha útnak indulnak délre. – tette hozzá a szakember.
Etetéskor arról se feledkezzünk meg, hogy az emberhez szokott szelíd hattyúk a madárinfluenza első számú hordozói, terjesztői és egyben áldozatai. Újabb nyomós indok, amiért kerülni kell etetésüket. Az elmúlt tél ideje alatt elhullott két példány tetemére sajnos már késve bukkantak rá az Arcus Környezetvédő Egyesület aktivistái, így nem volt mód kivizsgáltatni az elhullás okát. Ezek a példányok feltehetőleg legyengültek, és ez okozta pusztulásukat. Ezt azonban nem támaszthatjuk alá száz százalékos biztossággal, így jobb az óvatosság!
Sokkal kevesebb kockázattal jár, és sokkal többet segíthetünk azzal, ha a hattyúk és más vízi madarak helyett inkább az énekes madarakat etetjük nyers, olajos magvakkal.
