2024. március 29., péntek

Füstbe megy az egészségünk

Intenzívebb dohányzásmegelőző akciókra lenne szükség

A cigaretta drágulása ellenére nem csökken a dohányosok száma a Tisza-vidéken. Egyre több a tüdőrák és a krónikus bronchitises megbetegedés – állítja 24 éve tartó praxisa alapján dr. Goran Lazić tüdőszakorvos, akivel január 31-e, a dohányzás elleni világnap alkalmából beszélgettünk.

– A tüdőbetegségek száma az elmúlt évtizedekben sajnos állandó növekvő tendenciát mutat vidékünkön, annak ellenére, hogy a lakosság száma csökkenőben van. A tüdőt érintő megbetegedések struktúrája megváltozott: 20-30 évvel ezelőtt legtöbb a krónikus asztma, a bronchitis és a tbc volt, napjainkban a tüdőrák és a krónikus bronchitis a leggyakoribb tüdőbetegség. E két súlyos betegség kialakulása bizonyítottan összefügg a dohányzással. Sőt a krónikus bronchitises betegek 90 százaléka az aktív dohányosok közül kerül ki. Ez a helyzet a zentai kórház vonzáskörzetében, ami több mint százezer lakost érint. Aggasztó továbbá, hogy a tüdőrák kialakulása egyre fiatalabb korban jelentkezik. Valamikor a rákos elváltozások várható megjelenése a több mint tíz éve intenzíven dohányzó, napi egy doboz vagy annál több cigarettát elszívó dohányosakat veszélyeztette. Ez a tendencia megváltozott, azt tapasztaljuk, hogy a tüdőrák fiatalabb, rövidebb ideje dohányzó betegeknél is egyre gyakrabban jelentkezik. Mindez bizonyára kapcsolatban áll az életminőség romlásával, a megélhetési, munkahelyi gondokkal, a stresszhelyzetek gyakoriságával. Mindez negatívan befolyásolja az ember immunrendszerét, a szervezet általános vitalitását. A dohányzás a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában is nagy szerepet játszik. A dohányosok sokszor azzal érvelnek, hogy ez vagy az a személy is évtizedek óta dohányzik, és mégis kutya baja. A tüdőrákban szenvedők 70–80 százaléka viszont a dohányosok közül kerül ki. A krónikus bronchitises betegnél még rosszabb ez az arány. E betegségek gyógyítása nagyon nehéz, ezért hangsúlyozzuk a megelőzés fontosságát, amit már az általános iskolában el kell kezdeni, de intenzíven. Kevés a kampány, és nem folyamatos a felvilágosító munka. Engem egyszer hívtak az elmúlt két évtizedben a gimnáziumba, hogy beszéljek a dohányzás káros következményeiről a diákoknak – mondta Goran Lazić szakorvos.

A kórház igazgatója, dr. Vasas Mihály tüdőspecialista a dohányos szülők mellett nevelkedő kiskorú gyerekre leselkedő veszélyre hívta föl a figyelmet. Elmondta, hogy a gyermeket vállaló dohányzó anyák felelőssége óriási. Sajnos még mindig sokan vannak, akik a terhesség alatt is dohányoznak, ami pedig a magzat rendellenes fejlődését okozhatja. A passzív dohányzás, a dohányfüstös lakás hozzájárul a gyakori asztmás tünetek kialakulásához gyermekkorban.