2024. március 29., péntek

Kirekesztettek köre

Számos szerbiai és régióbeli közéleti személyiség, szervezet neve szerepel az amerikai gazdasági szankciókkal sújtott személyek jegyzékén

Az Egyesült Államok gazdasági szankcióival sújtott személyek listáján mintegy 230 név szerepel a Balkán-félszigetről, köztük szerbiai politikusok is, s olyanok, akik már rég nincsenek az élők sorában. Nem számít furcsaságnak ez a tény, a lista célja ugyanis nem kizárólag bizonyos egyének távol tartása, hanem vagyonuk ellenőrzése, esetleges amerikai kintlevőségeik zárlat alatt tartása.

Az amerikai pénzügyminisztérium Külföldi Vagyont Ellenőrző Hivatala (OFAC) havonta frissíti a nemkívánatos vagyonforrások adatait, s a legújabb lajstrom az egész Milošević családot tartalmazza, beleértve a volt Jugoszlávia néhai elnökét, Slobodan Miloševićet is, de neje, Mira Marković, fia, Marko Milošević, lánya, Marija Milošević, sőt, menye, Milica Gajić, szintén néhai bátyja, Borislav Milošević és annak neje, Milanka Milošević neve is szerepel a feketelistán.

Az OFAC jegyzékén egyébként Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia és Szerbia „képviselteti” magát a „legsikeresebben”. Olyan nevekkel találkozni rajta, mint például Radovan Karadžić, Ratko Mladić, Vojislav Šešelj, Goran Hadžić, Franko Simatović, Jovica Stanišić, Milan Martić, Milan Lukić. A hágai törvényszéken megfordult vagy rendőrségi aktákkal rendelkező személyeknek a leggyakrabban a családtagjai is automatikusan „kiérdemlik”, hogy nevük felkerüljön erre a listára. Olyan egyének neveit sem törlik, akik büntetésüket letöltötték, így Nikola Šainović, Momčilo Krajišnik és Dragoljub Ojdanić továbbra is számolhatnak az OFAC fokozott figyelmével.

Új nevek is felkerülnek, így nemrégiben Jonuz Musliu, az Albán Nemzeti Tanács január 18-án elhunyt elnöke is szerepel a gazdasági szankciókat előirányzó dokumentumokban. Milorad Ulemek Legija, aki a Zoran Đinđić elleni merényletben játszott szerepéért ül börtönben, már régóta tagja a „kirekesztettek körének”.

A gazdasági feketelistára került Milan Ivanovićnak, a Kosovska Mitovica-i Egészségügyi Központnak az igazgatója is. Elmondása szerint érthetetlen, hogy miért döntött ekképpen az amerikai pénzügyminisztérium, de, mint mondta, az USA különösebben nem érdekli, így mindegy számára, hogy rajta van-e a listán vagy nincs.

– Egyetlen okát sem látom ennek a lépésnek. Nincs is semmilyen vagyonom az Egyesült Államokban, amit befagyaszthatnának! Az egész inkább csak erőfitogtatás, arról szól, hogy egy ország bármit megtehet, amire kedve szottyan. Meg akarja félemlíteni azokat, akik nem az érdekeinek megfelelően cselekszenek – jelentette ki az igazgató a médiának.

Politikai pártok és szervezetek is a listára kerülhetnek. Így történt ez a boszniai szerb köztársaságbeli Szerb Demokrata Párttal, a szerbiai csetnik Ravna Gora-i Mozgalommal, de albán katonai és terrorista szervezetekkel is, például a Koszovói Felszabadító Hadsereggel.