2024. március 28., csütörtök
KEZDEMÉNYEZÉS AZ EURÓPAI KISEBBSÉGI JOGOKÉRT

Sürget az idő – még félmillió aláírásra van szükség!

A magyar állampolgársággal rendelkező határon túliak is aláírhatják

Az Európai Unióban 50 millióan tartoznak valamely őshonos nemzeti kisebbséghez, ez az uniós állampolgároknak durván egytizede, a jogvédelmére fölöttébb büszke szervezetben ennek ellenére a mai napig nincs olyan átfogó európai uniós kisebbségvédelmi szabályozás, amely megfelelő jogi védelmet biztosítana az őshonos nemzeti közösségeknek.

Ezen a tarthatatlan helyzeten próbál változtatni a Minority SafePackone million signatures for diversity in Europe (Mentőcsomag a kisebbségek számára – Egymillió aláírás az európai sokszínűségért) nevet viselő kezdeményezés. Amint arról már lapunkban többször is beszámoltunk, a polgári kezdeményezés sikeréhez összesen egymillió (plusz egy) hiteles aláírás összegyűjtésére van szükség az EU legalább 7 tagállamában április 3-áig. Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor ez a választói akaratot kifejező „fegyvertény” a Lisszaboni Szerződésben megfogalmazottak szerint arra kötelezné az Európai Bizottságot, hogy érdemben foglalkozzon az őshonos kisebbségi jogok kérdésével és – bár nem kötelező erővel – jogszabályt alkothatna az adott témakörben az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel összhangban.

Ennek a jövőben óriási jelentősége lehet az őshonos kisebbségek megmaradását illetően – nemcsak az Európai Unió jelenlegi (és jövőbeni) tagállamaiban kisebbségben élő magyarok miatt. A kezdeményezés szövege például szerb nyelven is elérhető a világhálón, ahol a szervezők a Horvátországban élő mintegy kétszázezer szerb érdekében biztatnak az aláírásra.

A Vincze Lóránt vezette Európai Nemzetek Föderális Uniója (FUEN) által benyújtott kezdeményezéshez tavaly májusban indult el az aláírásgyűjtés, amelyhez az év elején csatlakozott a Rákóczi Szövetség és a Fidesz is támogatásáról biztosította azt. Az ellenzéki pártok közül a Jobbik, az LMP és az Együtt is a kezdeményezés mellé állt. Ezek alapján azt gondolhatnánk, hogy nincs ok az aggodalomra, meglesz az egymillió aláírás.

A valós helyzet nem egészen erről tanúskodik, erre döbbent rá bennünket Csóti Györgynek, a Kisebbségi Jogvédő Intézetnek szerkesztőségünkbe is eljuttatott drámai hangvételű felhívása, amelyben Csóti a következőket írja a Minority Safepack nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezésről:

„Pillanatnyilag ez az egyetlen reménysugár az elszakított magyar nemzetrészek számára.

Ahhoz azonban, hogy az Unió intézményesen foglalkozzon a kérdéssel, egymillió aláírásra van szükség! Ezzel szemben hol tartunk ma, az aláírásgyűjtés tizedik hónapjában? Még a fele sem gyűlt össze az előírt egymilliónak. Pedig már csak április 3-áig van idő eleget tenni a nemzet iránti kötelességünknek. A tét – túlzás nélkül – óriási. Ha a tizenöt millió magyar ez ügyben érintett, vagy az iránt érzékeny európai polgárokkal összefogva nem tud egymillió aláírást produkálni, a témától idegenkedő, sőt irtózó Európai Unió akár évtizedekig szőnyeg alá söpöri a kérdést. Mindamellett lejáratjuk magunkat szomszédaink előtt is, nemzeti érdekérvényesítő képességünk drasztikusan lecsökken.”

Amire Csóti György utal az utolsó két mondatban, azt alátámasztja a kisebbségvédelmi polgári kezdeményezéshez vezető út, ami bizony nem volt egy könnyű „sétagalopp”. Hosszas jogi procedúra előzte meg a döntést. Nem egészen öt éve az Európai Bizottság elutasította a FUEN, az RMDSZ, a Dél-Tiroli Néppárt és az Európai Nemzetek Ifjúsága által benyújtott, egymillió aláírással alátámasztott kisebbségvédelmi kezdeményezés bejegyzését, azzal indokolva a döntését, hogy az nem tartozik a hatáskörébe, a kisebbségi jogokról tagállami szinten kell dönteni. A FUEN megtámadta a luxemburgi Európai Bíróságon a döntést. A perbe a FUEN oldalán szállt be Magyarország, az Európai Bíróság oldalán (vagyis a kisebbségvédelmi kezdeményezéssel szemben) pedig Szlovákia és Románia sorakozott fel. Végül tavaly márciusban a bíróság a FUEN beadványa mellett döntött, megsemmisítette az Európai Bizottság elutasító határozatát, és döntött a kisebbségvédelmi kezdeményezés részleges bejegyzéséről kilenc javaslatot elfogadva az eredeti tizenegyből. Ezután indulhatott el májusban az aláírásgyűjtés.

Ebből a rögös útból is jól látszik, hogy Csóti Györgynek igaza van, amikor arra figyelmeztet, hogy a kudarcba fulladó kezdeményezés bátorítást jelentene az Európai Bizottságnak, hogy továbbra is szőnyeg alá söpörje az őshonos kisebbségek jogainak a kérdését, Szlovákiát és Romániát pedig abban a meggyőződésében erősítené meg, hogy ezt a kérdéskört tagállami szinten lehet csak rendezni az Európai Unió mindennemű beleszólása nélkül.

Ahhoz sem férhet kétség, hogy a kezdeményezést eddig legtöbben magyarok írhatták alá. Az aláírók adatait ugyan titoktartás védi, de a begyűjtött ívek és az online aláírások számáról vannak információink. Az RMDSZ decemberben jelentette be, hogy több mint 230 ezer aláírást gyűjtött össze, ugyanekkor hangzott el, hogy Szlovákiában mintegy 40 ezren látták el kézjegyükkel a kezdeményezést.

Bárki aláírhatja, aki uniós állampolgár, a Vajdaságban, Szerbiában élő magyarok is, amennyiben megvan a magyar állampolgárságuk és átlépték már a 18. életévüket. Ezt a világhálón online formában a legegyszerűbb elvégezni. (A www.jogaink.hu oldal rögtön elvezet megfelelő helyre.) A szándékon kívül nincs hozzá többre szükség csak egy útlevélre, egy-két percnyi időre és egy kis odafigyelésre a kitöltésnél.