Megbízható kisgazdálkodó partnerek, biztos magyarországi és szerbiai terményfölvásárlók – a szövetkezetalapító óbecsei Berkes Zoltán szerint ennyi kell ahhoz, hogy komoly bankkölcsönök nélkül is fejlődni lehessen a mezőgazdaságban Szerbiában. Tapasztalt üzletember persze először ezeket a feltételeket teremti meg, aztán vág bele a költséges fejlesztésekbe, de elszántságuk és optimizmusuk okán a Földműves szövetkezet 262 – Óbecse alapító tagjai fordított sorrendben vágtak bele a mások által kockázatosnak ítélt vállalkozásba. Az ő legfontosabb tőkéjük a bizalom és a szorgalom volt.
A malom tönkremenve, szétlopott állapotban cserélt gazdát 2014-ben
Az óbecsei malom
A Május 1. nevű valamikori malom telephelyén, a rendbe hozott régi irodában beszélgetünk Berkes Zoltán szövetkezeti elnökkel. Azzal kezdi: ő csak egy egyszerű termelő a tanyavilágból, aki itthon akar boldogulni.
– A családunk tanyája a 262-ik tanya volt a Topolyai úton a várostól számítva, ezt a számot viseli ma is, de már csak négy tanya van arrafelé, a többit lebontották. Erről a Berkes-tanyáról kapta a nevét a földműves szövetkezet, amely 2012-es megalapítása után néhány évig ott is működött, de mára kinőttük, és ide, a malomba költöztünk. Tizenöten vagyunk, mindannyian negyven körüli, nagyjából 10 hektáros termelők, akik hisznek abban, hogy az alternatív haszonnövények termelésében van a jövő – mondja Zoltán.
A fiatal gazdák a társulás kezdetén ugyanezt gondolták az organikus termelésről: nagyjából 100 hektáron vágtak bele, kiböjtölték az átállási periódust, és már organikus vetőmagokat is előállítottak, de a támogatás hiánya és az értékesítési gondok miatt végül beletört a bicskájuk a biogazdálkodásba.
– Nyugaton az organikus termelők a támogatásoknak köszönhetően tudnak tervezni. Szerbia a biotermelésre még nem volt felkészülve: miközben a termelésben magára meg az internetre hagyta a gazdák felkészítését, a minősítési követelményrendszert, az ellenőrzést és az adminisztrációt nyugati szintre emelte. Nem kell messzire menni a jó példákért: Horvátországban, Szlovéniában egy hektár organikus termelést akár 900 eurós támogatás is megillethet, miközben nálunk ez az összeg 20 euró. A harmadik év után világos lett, hogy ilyen feltételek mellett nem tudjuk eltartani a családjainkat, ezért visszatértünk a konvencionális termeléshez, de alternatív növényekkel: többek között héj nélküli és héjas tökmagot, csemege napraforgót, fokhagymát termesztünk, és az összefogásunknak köszönhetően most már a nagy hazai és magyarországi fölvásárlók is partnert látnak bennünk – tudom meg Zoltántól.
A malom nemcsak befektetés, hanem mentendő érték is
Ekkorra nőtték ki a tanyát is, az óbecsei pékség, az egyik legnagyobb felvásárlójuk pedig megvételre ajánlotta föl a szövetkezetnek a valamikori Május 1. malom telephelyét.
– Ez a malom 10 vagon tökmagot ér, amit három év alatt szállítunk le – ilyen egyszerű megállapodás született közöttünk. Az idén már papíron is a mi tulajdonunkba kerül a malom – mondja Zoli elégedetten.
A malom iránt persze mások is érdeklődtek, a 262 végül társult is az óbecsei Agroskup földműves szövetkezettel, amely a belkereskedelemmel és a kooperánsokkal foglalkozik, Zoliék pedig a malom renoválását és a kivitelt vállalták magukra.
A rendbe hozott részeken már nagyban folyik a munka
– Szükségünk volt a felvásárlók támogatására, ezért mindegyiküket elhoztam ide, hogy lássák, komolyak a terveink. Három éve ez itt Vukovár volt: teljesen szétlopták a malmot, se kapu, se kerítés, több helyen tető sem volt. Az alapítók családjainak sok mindenről le kellett mondaniuk csak azért, hogy képesek legyünk megőrizni azt, ami egyáltalán itt maradt. De sok lehetőséget látunk a malomban, és elkezdtük az építkezést és a gépvásárlást, egyéni gazdálkodókként kisebb hiteleket is felvettünk, de nagy pályázatokon szövetkezetként már nem tartottak bennünket hitelképesnek. A tavalyi év ebből a szempontból keserű tapasztalat volt, és az egyéni gazdálkodási eredményeink is katasztrofálisak voltak, de túléltük ezt is, és megtanultunk a saját erőnkre építeni – vonja le a tanulságokat Zoli, aki a kisgazdaságok kitörési lehetőségét a profizmusban, a magtermelésben és azokban a készárutermékekben (lisztekben, hidegen sajtolt olajokban) látja, amit a szövetkezet integrátorként értékesít a piacon. A szövetkezeti tagok mellett már közel 200 kooperánssal van szerződésük, és öt állandó munkásuk is van a malomban, ahol mázsázást, reproanyagtárolást, szárítást végeznek, és tanácsadással is szeretnének majd foglalkozni.
Zoli mostanában Moto Classic bajnoksági versenyeken is részt vesz – itt a 23-as rajtszámmal
Berkes Zoli nem csak gazdálkodik, de gyűjt is: szenvedélyes oldtimeresként régi kerékpárok, motorbiciklik, autók, mezőgazdasági gépek, harci járművek szerepelnek a kollekciójában. Az értékmentés számára az egykor még a budai várba is minőséges kenyérlisztet szállító malom esetében is fontos. Amikor arról kérdezem, milyen víziója van a malommal kapcsolatosan, magabiztosan sorolja: egy korszerű, több fajta lisztet őrlő malom működik napi 100 tonnás kapacitással, az ügyfeleket új irodákban fogadják, a malom előtt kígyózó sorokban várnak az átadásra a gazdák, akik eközben kézművest sört, helyi bort és házi szörpöt fogyasztanak a malom telkén nyitott kiskocsmában, gyerekek lovagolnak az itt kialakított lovasiskolában, a régi járművek iránt érdeklődők pedig az Óbecse–Törökbecse Oldtimer Klub kiállítótermében ezen a placcon régi motorokban gyönyörködnek – egy Holt-Tisza parti 2,8 hektáros pusztuló telken így sűrűsödik össze egy 42 éves fiatalember jövőképe és összes szenvedélye.
