2024. április 20., szombat

A kanyaró nem válogat

Néhány évvel ezelőtt, amikor az oltás elleni szemlélet megjelent Szerbiában, az egyik epidemiológussal beszélgettem erről a témáról. Rámutatott, hogy védőoltás nélkül az emberi szervezet nem tudna megküzdeni minden baktériummal, illetve vírussal, ami nap mint nap körbevesz bennünket.

Gergely Árpád felvétele

Gergely Árpád felvétele

Nem sokra rá egyik kedves ismerősöm ecsetelte, miért nem szeretné és nem is fogja beoltatni gyermekét olyan betegségek ellen, amik jóformán nem is léteznek. Saját felelősségére bíróságilag mondott le a védőoltásra való jogáról. Azóta azonban megváltozott a törvény, a védőoltás nem jog, hanem kötelesség lett. Nem tudom, hogy ismerősöm azóta milyen módon érvényesíti elveit.

Előrebocsájtom, nem szeretnék vitába szállni senkivel ebben a kérdésben, mindkét hozzáállást megértem, a szakorvosét is, aki szerint a legjobb megelőzés a védőoltás, és az aggódó anyáét is, aki nem szeretne maradandó egészségügyi károsodást okozni gyermekének. Hiszen védőoltást is csak akkor lehet beadni a gyermeknek, ha teljesen egészséges. A teljes körű kivizsgálás a védőoltást megelőzően pedig sokszor elmarad. Mégis a téma számos kérdést felvet. Egyrészt, a maradandó károsodásnak mikor van nagyobb kockázata: a megelőzésnél, vagy a betegség megjelenésénél? Az egyéni döntés veszélybe sodorhatja-e a kollektív egészséget, vagy éppen fordítva, a kollektív egészség érdekében megszűnhet-e az egyéni döntési jog? És persze ki döntheti el, hogy melyik gyermek egészsége, élete fontosabb?

Követve a járványügyi jelentéseket, a kanyaró terjedését a mindenek előtt be nem oltott gyermekek körében, aggodalomra ad okot, hogy miután egyre több szülő döntött úgy az elmúlt években, hogy nem adja be gyermekének az MMR (morbilli, rubeola és mumpsz, azaz a kanyaró, a rózsahimlő és a mumpsz elleni) védőoltást, 1997 óta most először ölt ekkora méreteket a betegség terjedése. Igaz, 20 évvel ezelőtt több mint 4000-en betegedtek meg, most pedig (Koszovó területét is figyelembe véve) eddig 1327 esetet jegyeztek a szakemberek, de az egészségügyi prognózis szerint a járvány márciusig biztosan eltart még. És a legveszélyeztetettebb korosztály éppen a 0–5 éves gyerekek korosztálya, illetve a várandós nők, valamint mindazok veszélyben vannak, akiknek legyengült az immunrendszere. Szerbia területén a legfiatalabb, kanyaróban megbetegedett páciens csupán másfél hónapos, míg a legidősebb 60 éves. De a legtöbb beteg 5 évnél fiatalabb, illetve 30 évnél idősebb. És már két személy elhunyt ebben a betegségben: december végén egy 30 éves belgrádi fiatalember halt meg a kanyaró okozta komplikációkban, januárban pedig egy 21 éves nő hunyt el Nišben egy hónappal az után, hogy világra hozta gyermekét. A másfél hónapos babát, aki szintén megfertőződött, azóta is kanyaró ellen kezelik a niši klinikán.

A szakorvosok, miután a járvány egyre nagyobb mérteket ölt, arra hívják fel a figyelmet, hogy a kanyaró intő jel arra, hogy bizonyos veszélyes, elfelejtett betegségek, amelyekről azt hittük, hogy teljesen kiirtották őket, újra megjelenhetnek, ha tovább csökken a védőoltások száma.

Srđa Janković, a belgrádi Tirševa Egyetemi Gyermekklinika immunológusa is arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a védőoltással sikerült visszaszorítani egyes betegségeket, azok nem tűntek el, vagyis újra felüthetik a fejüket. Egyedül a fekete himlőt (variola verat) sikerült teljesen kiirtani. Hozzátette, hogy azok a betegségek, amelyek ellen még most is elrendelik a védőoltást, veszélyes betegségek, amelyek az elmúlt években emberéleteket vettek el, illetve nagyon sok embernél maradandó egészségügyi károsodást okoztak.

A gyermekparalízis, a diftéria (torokgyík), a tetanusz, a szamárköhögés, a Haemophilus influenzae, a tuberkulózis, a Hepatitis-B, a rózsahimlő, a mumpsz és más betegségek még mindig nagy veszélyeket hordoznak magukban. Az MMR védőoltás pedig a gyermekeket egyéves koruktól nemcsak a kanyaró ellen védi, hanem a rózsahimlő és a mumpsz ellen is. Ami azért fontos, mert a rózsahimlő veszélyt jelent a magzatra, amennyiben a nő a terhesség alatt kapja el, míg a mumpsz maradandó károsodást okozhat mindkét nemnél, a kisfiúknál például sterilitást.

Janković elmondta ugyanakkor, hogy megérti az aggódó szülőket, hiszen a védőoltással kapcsolatban számos ellentmondásos információt lehet olvasni, kapni, elsősorban olyan információkat, amelyeket tudományosan még nem támasztottak alá.

Itt azonban felmerül a kérdés, hogy a szülőnek miért nem magyarázza el valaki, a szülészorvos vagy a védőnő, esetleg a gyermekorvos vagy az általános orvos, érthetően, hogy miért van szükség a védőoltásra, milyen következményekkel járhat annak beadása és milyennel, ha azt nem veszi fel valaki? Sajnos egyre ritkábban van igény arra, hogy a páciens konzultáljon az orvosával, megvitassa a lehetőségeket, kikérje a véleményét. És nagyon ritkán van arra lehetőség, hogy a páciens rendelkezésére álló 10 percben a szakorvos el is magyarázzon mindent (persze, ha megvan hozzá a türelme).

A Dr. Milan Jovanović Batut Szerbiai Közegészségügyi Intézet szakembere, összegezve a lakosság védettségét, kiemelte, hogy az 1960 előtt születettek ugyan nem kaptak védőoltást, de valószínűleg megküzdöttek a kanyaróval, vagyis természetes védettséget szereztek, ami a szakemberek szerint egy életre szól.

Ám azok, akik 1961 és 1971 között születtek, már csak részleges védettséggel rendelkeznek, hiszen egy adag védőoltást kaptak, ami 10–15 évig véd a fertőzéstől, vagyis fennáll a fertőzés lehetősége a pillanatnyi ideiglenes járvány alatt is. Hasonló a helyzet az 1971 és 1981 között születettekkel is. Míg az 1981 és 1993 között születettek nagy valószínűséggel megkapták a második adag védőoltást is. Figyelmeztetnek ugyanakkor a szakemberek, hogy bár az 1993 után születettek erősebb védettséggel rendelkeznek, mint az idősebbek, ők is megfertőződhetnek, amennyiben megbomlik a kollektív immunitás, mint amit most tapasztalunk. Vagyis a jelenlegi járványban senki sincs biztonságban. A statisztikai adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy elsősorban azok betegedtek meg, akik nem kaptak védőoltást (91 százalékuk), vagy részleges védelemmel rendelkeztek.

Sokan nem is tudják, hogy kaptak-e egyáltalán kanyaró elleni védőoltást, vagy esetleg a betegséget kifeküdték volna. Azt ugyan le lehet ellenőrizni, hogy a szervezet rendelkezik-e kanyaró elleni antitestekkel, egy ilyen teszt a magánklinikákon mintegy 11 ezer dinárba kerül, mégis a felnőttek újraoltására nincs lehetőség. A kötelező védőoltási program csak a gyerekekre vonatkozik, így az állam csak annyi oltóanyagot szerez be, amennyi az adott korosztály beoltására szükséges. Egyes városokban, így Belgrádban is, alacsony a védőoltások felvételének a száma (bár a járvány megjelenésével egyre többen pótolják mulasztásukat). Hogy mi történik a fel nem használt oltóanyaggal? Ki tudja. Az a tény, hogy az állam újabb vakcinaadag beszerzésének szükségességét fontolgatja, olyan benyomást kelt, hogy az állam számolt azokkal, akik nem kívánták beoltatni gyermeküket, így folyamatosan kisebb adag oltószert rendelt. Ám miután az orvosok és az egészségügyi nővérek körében is felütötte a fejét a kanyaró, az egészségügyi dolgozók utólagos immunizációja is fontossá vált. Lehet, hogy a felnőtt generáció szélesebb rétegét is felöleli majd az utólagos védőoltás lehetősége.