2024. április 24., szerda

Az enyhe tél kedvez a kártevőknek is

A vetésforgóban egyre nagyobb jelentőséggel bír az árpa

A tavalyi időjárás igen sok fejtörést okozott a gazdáknak, elsősorban a nagy kánikula és a kevés csapadék miatt, és 2018 is nem mindennapi körülmények közepette vette kezdetét. A magas hőmérséklet olykor a tavaszt idézi, és a hótakaró elmaradásának a talaj vízháztartásában negatív következményei is lehetnek.

A napokban felkerestük Kiss Árpádot, a Szabadkai Paraszt Egyesület elnökét, hogy ossza meg velünk a tapasztalatait, mi a helyzet a szabadkai határban.

– Az idei tél több szempontból is különösnek mondható. Egyrészt kevés csapadék hullott, az is elsősorban eső formájában, másrészt az enyhe időjárás is rányomja a bélyegét a növénytermesztésre. Amikor fagykárról beszélünk, akkor a haszonnövényeket ért kárra gondolunk, viszont a fagy a kórokozók és a kártevők számát is megtizedeli. A most tapasztalható magas hőmérséklet kedvez a kórokozóknak, így 2018-ban a növényvédelem szempontjából nagyobb odafigyelést igényelnek a vetések, és minden bizonnyal sokkal több permetezésre lesz szükség mind a gombák, mind pedig a különböző rovarok ellen. Invázióra is számíthatunk, hisz sokkal több lárva telelhet át. A repcén máris megfigyelhetők bizonyos baktériumos megbetegedések jelei, ugyanakkor a búzán is láthatóak a rozsdásodás előjelei. Ebből terméskiesés is keletkezhet, ha nem figyelünk oda. Éppen ezért fontos lenne, hogy aki csak teheti, nézze meg a vetést, és ha kell, készítse be a megfelelő permetszereket. Nagy problémák keletkezhetnek abból is, hogy az enyhe időjárás előcsalogatta a barkákat, és a gyümölcsfák rügyei is növekedésnek indultak. A növények ilyenkor rendkívül sebezhetőek, és mivel még csak január van, egy esetleges fagy nagy károkat okozhat – fogalmazott Kiss.

A parasztegyesület elnöke azt is elmondta, hogy a növénytermesztéssel foglalkozókkal szemben az állattenyésztők nagyon örülnek az enyhe időjárásnak. A tavalyi gyenge termés következtében a gazdák nem nagyon tudtak fehérjedús takarmányt elraktározni, és nem tudták az állatokat kellő módon felkészíteni a télre. Az enyhe tél következtében kevesebb táplálékra van szükség, sőt olyan juhtartók is vannak, akik még most is legeltetnek.

Korábban már hírt adtunk arról, hogy vidékünkön egyre nagyobb területen termesztenek repcét. Ennek oka természetesen az, hogy a termelők a megtermelt olajrepcét jó áron, nagy árréssel tudják eladni. Mindaddig, amíg így áll a helyzet, ezen kultúrnövény vetési területe növekedni fog. Kiss Árpád elmondta, hogy a repce az egyik leghosszabb vegetációs periódussal rendelkező haszonnövényünk, hisz 10 hónapot van az ég alatt. Ez idő alatt sok minden történhet, ami befolyásolhatja a fejlődését, ettől függetlenül továbbra is előszeretettel vetik. Viszont arra utaló jelek is vannak, hogy a termőterület növekedésével arányosan csökken az ára. Általános tendencia, hogy a búza vetési területe csökken, hiszen a termelők viszonylag alacsony áron kénytelenek eladni. Már a vetésforgóban sincs akkora szerepe mint korábban, helyét úgy tűnik, hogy az árpa veszi át. A sörárpa egyre nagyobb jelentőséggel bír, hisz jó áron lehet értékesíteni. Ugyanakkor, ha teljesül a kvóta, amit a hazai sörgyárak fel tudnak vásárolni, akkor takarmányként adnak túl rajta. A sörárpának, mondhatni, zárt piaca van, és általában a felvásárló adja ki a vetőmagot is, és csak annak a termését vásárolja fel.

Kiss elmondása szerint gazdáink a tavalyi gyenge évet követően reménykedtek abban, hogy az államvezetés valamilyen úton-módon enyhít a terméskimaradás miatt keletkezett károkon. Ez nem történt meg, a gazdák nagyon nehéz évet zártak, és jobbára üres kasszával kezdik az új esztendőt.