A lakosságnak a technológiai fejlődéssel párhuzamosan javuló munkaképessége több mint ellentételezi a népességcsökkenés hatását Hszü Csao-jüan, a kínai Államtanács fejlesztési kutatóközpontjának a szakértője szerint.
A robotika és a mesterséges intelligencia fejlődésével, a negyedik ipari forradalom beköszöntével párhuzamosan a gazdasági növekedés már egyre kevésbé támaszkodik a rendelkezésre álló munkaerőbázis méretére – fejtette ki –, sokkal inkább a munkaerő-állomány minősége számít. Kínának ezért az oktatás színvonalának emelésére, a szakképzésre és az innovációs befektetésekre kell összpontosítania az erőfeszítéseit.
Kínában évente mintegy hárommillió természettudományi és mérnöki diplomával rendelkező szakemberrel gyarapodik a munkaerő-állomány, ötször annyival, mint az Egyesült Államoké – mutatott rá Sergio P. Ermotti, a svájci UBS bank vezérigazgatója. Kevésbé tudatosult még a kínai demográfiai folyamatokkal kapcsolatban az a tény, hogy miközben a lakosság egyre öregszik, a munkaerő-állomány szakképzettsége rohamosan javul, s ez a következő évtizedekben egyfajta „mérnöki osztalékkal” lendítheti fel a gazdasági növekedést – fogalmazott.
