Kedden kezdődik és négy napon át tart a 48. Világgazdasági Fórum a svájci Davosban, ahol számos állam- és kormányfő mellett a gazdaság és a pénzügyi élet kiemelkedő képviselői vesznek részt.
A fórum utolsó munkanapján fel kellene szólalnia Donald Trump amerikai elnöknek is, de egyelőre még nem erősítették meg érkezését. Jövetele attól függ, hogy sikerül-e megállapodniuk a republikánusoknak és a demokratáknak az adósságplafon emeléséről. Az Egyesült Államok törvényei szerint az engedélyezett adósságplafon megemeléséhez a 100 fős szenátusban 60 képviselő szavazatára van szükség. Amíg ez nem történik meg, addig biztos finanszírozási háttér nélkül csak „takaréklángon” működhet az amerikai kormányzat.
Legutóbb elnökként Bill Clinton vett részt személyesen a davosi ülésen. Idén sem lesz ott Vlagyimir Putyin orosz államfő, aki 2009-ben járt az ülésen, akkor mint miniszterelnök. Ott lesz viszont Narendra Modi indiai miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár, Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Theresa May brit miniszterelnök, Justin Trudeau kanadai kormányfő és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.
Minden évben rendre néhány nappal a davosi értekezlet kezdete előtt közzéteszik a fórum szervezői által összeállított, a Globális kockázatok címet viselő jelentést. Az idei jelentés több kockázatot is kiemel, amelyekkel szembe kell nézni, köztük a klímaváltozás okozta károkat, a gazdasági egyenlőtlenségek növekedését és a kibertámadásokat. A legnagyobb veszélyt a világra nézve a geopolitikai bizonytalanság felerősödése jelenti azonban, különösen az Egyesült Államok és Észak-Korea között egyre feszültebbé váló viszony, aminek következtében a világ közelebb került a nukleáris katasztrófához, mint az elmúlt évtizedekben bármikor. A kormányzatok, az üzleti és a tudományos élet, valamint nem kormányzati szervek mintegy ezer szakértőjének bevonásával készített felmérés szerint idén nő a gazdasági és a politikai feszültség a nagyhatalmak között.
