Európában a méhnyakrákban megbetegedettek száma alapján Szerbia a negyedik helyen áll, Románia, Litvánia és Bulgária mögött, az elhalálozottak száma alapján pedig Románia és Moldávia után a harmadik helyet foglalja el. A leghatékonyabb védelem a rendszeres éves nőgyógyászati szűrővizsgálat.
Szerbia tizenkettedik alkalommal kapcsolódott be a méhnyakrák megelőzésének a kampányába. A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a védelemre és a szűrővizsgálatok fontosságára.
Január utolsó hetében emlékeznek meg a méhnyakrák megelőzésének lehetőségeiről Európában. A méhnyakrák megelőzésének európai hete kapcsán hétfőn a Városháza Médiaközpontjában sajtótájékoztatót tartottak az illetékes szakemberek. A méhnyakrák kialakulásának veszélyeiről, valamint annak gyógyításáról és a jelenlegi aktuális adatokról a média képviselőit dr. Zorica V. Dragaš, a Szabadkai Közegészségügyi Intézet népegészségügyi szakorvosa, dr. Vera Kovačević, a Szabadkai Nőgyógyászati szakrendelő szülész-nőgyógyász szakorvosa, dr. Ljiljana Tršić, a Szabadkai Közegészségügyi Intézet mikrobiológusa, dr. Nebojša Bohucki, a Szabadkai Közegészségügyi Intézet járványtani szakorvosa, valamint dr. Goran Mavrak, a Szabadkai Közkórház szülész-nőgyógyász szakorvosa tájékoztatták.
– Az idei kampány szlogenje MÉHNYAKRÁK STOP. A méhnyakrák megelőzhető és gyógyítható, a kampány egy felhívás is egyben, felhívja a nők figyelmét, hogy legalább évente egyszer vegyenek részt nőgyógyászati szűrővizsgálaton. A méhnyakrák több mint egy évtizede jelentős egészségügyi probléma Szerbiában. Évente 1100 és 1200 új méhnyakrákos megbetegedés van, 450–500 nő pedig elhalálozik egy év alatt. Az észak-bácskai körzetben 2016-ban tizenegy nő halt meg ebben a betegségben – mondta dr. Zorica V. Dragaš.
A méhnyakrák elleni oltás nem része a kötelező oltásoknak. A betegség okozója a humán papillomavírus. A fertőzés tünetmentes, kizárólag a nőgyógyászati szűrővizsgálaton tudják pontosan megállapítani a betegség meglétét. A humán papillomavírussal történő fertőzés, a leggyakoribb vírusos fertőzés, amely szexuális úton terjed. A leggyakoribb rizikófaktorok többek között a tizenhatodik életév előtti szexuális kapcsolat, a gyakori partnercsere, a védekezés nélküli szexuális kapcsolat, valamint más nemi betegségek megléte. A gyógyítás alapfeltétele a korai felismerés, amit a rendszeres nőgyógyászati vizsgálatok szavatolnak.
