Habár a disznótorok ideje van, évtizedek óta az év első hónapjai jelentik a sertéspiac kritikus időszakát is. Az ortodox karácsonyig a hatalmas kereslet felnyomja az árakat, a felvásárlók sokszor a minőséget sem nézik olyan szigorúan, majd következnek a pangás hetei. Az ágazatban tevékenykedők tisztában vannak ezzel, és leginkább a „töltött káposzta” effektushoz tudnák hasonlítani – mondja kissé ironikusan Miklós József, a pacséri székhelyű Mikra Coop vállalat egyik tulajdonosa, a regionális szinten is népszerű sertéskiállítás szervezője.
Miklós József, a Mikra Coop vállalat egyik tulajdonosa (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
– Ha mindent összegezünk, akkor jutunk el egy átlagos sikerrel kecsegtető ágazathoz a sertéstenyésztés terén. Hogy ez az árában és keresletében is nehéz periódus meddig, hány hétig tart, évről évre kiszámíthatatlan. Jelenleg a piacon nagyobb a kínálat, mint a kereslet – mutatott rá a Mikra Coop vezetője, majd elárulta, hogy az együttműködő partnereik 260 dinárt fizetnek a malac kilójáért.
– Ezeket a törzskönyvvel ellátott állatokat az esetek többségében kétszer vakcinázták, pestis és orbánc ellen, illetve az úgynevezett sertés cirko vírustól védő oltással vannak ellátva. Január második felétől általában csak hizlalásra keresik a vásárlók a malacokat, és ekkor becslésem szerint 10–20 dinárral még lejjebb megy az állat ára. Ennek az is oka, hogy a köztudottan silány múlt évi kukoricatermés miatt a tenyésztők többsége híján van a takarmánynak – részletezte a helyzetet Miklós, aki a hizlalással kapcsolatban elmondta, hogy februárban és márciusban kezdik meg általában az első túra állat hizlalását, és az eddigi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy legkésőbb májusra rendeződnek az árviszonyok.
A hízó jelenlegi eladási ára szinte meghatározhatatlan: 140 dinártól 170 dinárig terjed minőségtől, mennyiségtől, de a vevő-eladó már bejáródott üzleti kapcsolatától függően is. Ebbe persze még beleszól az is, hogy a tenyésztő azonnal kéri a jószág árát, vagy hajlandó akár 30–40 napig is várni rá – tudtuk meg Miklós Józseftől. A pacséri vállalat éves szinten mintegy 120 helybeli, községbeli, illetve kishegyesi, Szabadka és Zenta községbeli tenyésztővel működik együtt, szervezi meg az állatok felvásárlását, takarmányozását, kirándulásokat, szakelőadásokat, továbbképzéseket tartva. A tapasztalatok szerint bármennyire is kiszámíthatatlan a sertéspiaci mozgás, éves szinten mind több gazdaság keresi a velük való együttműködést. Ennek az együttműködésnek egyik alapfeltétele, hogy a tenyésztőktől a minőséges, törzskönyvezett állományt keresik a felvásárlók.
– Az ünnepek utáni pénztárca kiürülés mellett a sertéspiaci mozgásra a házi vágások is hatással vannak. Illetve itt említeném meg az évek óta folyamatosan visszatérő problémát, a bizonyos gazdasági érdekek mentén történő külföldi behozatalt. Amikor valamilyen oknál fogva kevesebb sertéshús érkezik külföldről, azt rögtön megérezzük az árak alakulásán. A mačvai és a szerémségi malac-felvásárlóinktól rögtön értesülünk arról, hogy mi a helyzet e téren. Azok, akiknek ők szállítják a hízókat, ha hetekkel kitolják a fizetési, vagy a szállítási határidejüket, akkor az azt jelenti, hogy a behozatali sertéshús még nem ürült ki a piacról – mutatott rá a régió sertésfelvásárlásának koordinálásban is érdekelt cég vezetője. Mint mondja, az év első hónapjait nehezen élik meg a sertéstenyésztők, de aki már évek tapasztalatával rendelkezik, erre az időszakra felkészül, vagy már megvan a bejáródott vásárlóköre, nem retten el az ágazattól.
– Ezért szorgalmazzuk már régóta, hogy egy évben több ciklusban neveljenek a tenyésztők, mert ha nem az egyik szállításnál, akkor a következőnél nyerhetnek. És hogyha a tenyésztők két-három évre visszamenőleg végzik a számításokat azzal kapcsolatban, hogy mennyit fektettek be a munkába, a takarmányba, akkor kapják meg az igazi képet. Persze a malacnevelésben kisebb a kockázat, mint a nagyobb befektetést igénylő és komolyabb rizikófaktorral járó hizlalásban. Ebben a tekintetben a természetesen törzskönyvezett, minden szempontból megfelelő ellátásban részesült, egészséges állományról beszélünk – mondta Miklós, aki érdekes jelenségre lett figyelmes Pacséron, valamint a környező községekben is. Miszerint, ha egy adott településen tevékenykedik egy-két rátermett egyén, aki példamutató gazdaságot vezet, a kitartó munkájának, és lelkiismeretes hozzáállásának köszönhetően vannak sikerélményei, és látszatja, akkor lassan akadnak követői is. Az 5–10 kocával kezdő fiatal pacséri tenyésztők példája mellett, ilyen eset Kelebia és Kishegyes, vagy akár Zenta állattenyésztőinek esete is, ahol többen nem irigykedve nézték a sikereket elért szomszédjaikat, hanem követték a példájukat.
