Egy monitoringközpont megalapozását tűzte ki célul a WATERatRISK elnevezésű projektum, amely az Interreg–IPA Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési program keretében valósul meg. A vízgazdálkodás, valamint az aszály és a belvíz problémáira megoldást kereső projektum nyitókonferenciájának tegnap Újvidéken a Vajdasági Gazdasági Kamara adott otthont.
A klímaváltozás következtében egyre gyakrabban alakulnak ki olyan szélsőséges időjárási helyzetek, amelyek komoly hidrológiai veszélyt jelentenek. Az eddigi kezdeményezések előrehaladása ellenére, a kockázatok mérséklése még nem jutott el operatív szintre. Ezen szeretnének változtatni a projektum megalkotói. A probléma megoldása ugyanis szoros, határon átnyúló együttműködést igényel, mivel e kihívások és veszélyek nem ismernek határokat, egyaránt érintik Vajdaságot és a Dél-Alföldet – mondta dr. Nagy Imre egyetemi tanár, az Újvidéki Egyetem Természettudományi Kara Földrajzi Intézetének munkatársa. Hozzátette, hogy a konferenciával megkezdődő kutatássorozat nagy kihívást jelent, ezért a projektum megvalósításában a régió legfontosabb kutatóintézetei, köztük az újvidéki Természettudományi Kar, a Mezőgazdasági Kar, a Vajdaság Vizei Közvállalat és a Szegedi Egyetem Természettudományi Kara közösen vesznek részt.
Dr. Ladányi Zsuzsanna, a Szegedi Tudományegyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszékének adjunktusa kiemelte, hogy a jövőre vonatkozó prognózisok alapján még gyakoribbá válhatnak az aszályos és belvizes évek.
Az elsődleges cél az innovatív és összehangolt monitoringmegoldások fejlesztése (Fotó: Ótos András)
– Mindkét természeti jelenség víz-háztartásbeli szélsőség. Csapadék és hőmérséklet tekintetében is szélsőségeket tapasztalunk mind Vajdaságban, mind a Dél-Alföldön. Nagyon gyakori az olyan év, amikor nincs elegendő víz a mezőgazdaság és a természeti területek számára. Ennek következtében a természeti területeink degradálódnak, szikes tavak vagy vizes élőhelyek jönnek létre, illetve a mezőgazdaság jelentős termésmennyiség-csökkenést, illetve -veszteséget szenved el. Vannak olyan évek, amikor átlagon felüli csapadék hullik. Mindehhez a mezőgazdasági műveléstechnikák problémái is társulnak. A jövőben a szélsőségek fognak szaporodni, ezért egyre több kihívással kényszerülünk szembenézni a mezőgazdaság, a természetvédelem és a vízgazdálkodás terén. Az erre való felkészültséget próbálja a projektum segíteni, a monitoring, a menedzsment, illetve a kutatás oldaláról – mondta dr. Ladányi Zsuzsanna.
Minden negyedik évben aszály fenyegeti a térséget – tudtuk meg ifj. Varga Gézától, az óbecsei DTD Srednja Bačka Vízgazdálkodási Vállalat mérnökétől.
– Ilyen jellegű projektumra nagy szükség van, azt vesszük ugyanis észre, hogy a klíma évről évre változik. Ezenkívül olyan extrém nedves évek is jelentkezhetnek mint a 2010-es, amikor pl. Topolya és Kishegyes környékén 1100 milliméter csapadék hullott, vagyis az átlagos csapadékmennyiség duplája. Ezért kellene kutatásokat végezni, hogy valamennyire fel tudjunk készülni rá, és maga a vízügyi rendszer is, amennyire lehet, a fellépő követelményeknek megfelelően. Módosuljon. A szárazság tekintetében Bácskában elsősorban a topolyai, szabadkai rész, tehát a Telecskai-fennsík, a belvízgondok szempontjából főként a réti földek, tehát a Tisza környéke érintett – mutatott rá ifj. Varga Géza.
A vízgazdálkodási feladatok nemzetközi szintű megvalósítása nélkülözhetetlen – mondta dr. Benyhe Balázs, a szegedi Alsó-Tiszavidék Vízügyi Igazgatóságának vízrajzi referense.
– Gyakorlatilag az egész vízgazdálkodást olyan szinten kellene megvalósítani, beleértve az árvíz- és belvízvédelmet az aszályt, hogy mindennemű vízgazdálkodási feladat hatékonyan megvalósulhasson nemzetközi szinten. A csatornázás kérdése, az árhullámok biztonságos levonulása egyaránt a tevékenységek közé tartozik. A vízgazdálkodási feladatokat, legyenek vízrendezési, árvízvédelmi, belvízvédelmi vagy esetleg a vízhiányt kezelendő feladatok, mindenképpen a határon átnyúlóan kellene végeznünk – hangsúlyozta dr. Benyhe Balázs.
