Több mint egyéves szünet után ma újabb egyeztetést tartanak Belgrád és Pristina tisztségviselői Brüsszelben az évekkel ezelőtt megkezdett dialógus folytatásában. A szerb delegációt Marko Đurić, a kormány Koszovó-ügyi irodájának igazgatója vezeti, a pristinai küldöttségnek viszont új vezetője van Avni Arifi személyében. A szakértői-politikai testületek szintjén az elmúlt 13 hónapban nem folytak tárgyalások. A szerb kormány sajtószolgálata által közölt információk szerint a tárgyalások legújabb kétnapos fordulóját az eddigi megállapodások teljesítésének elemzése határozza majd meg. Várhatóan vitát nyitnak a koszovói szerb községek közösségének létrehozásáról, illetve arról, miért késik ennek a folyamatnak a lezárása, de a mozgásszabadságot, az adminisztratív jellegű határátkelők kezelését, az igazságszolgáltatást, valamint energetikai kérdéseket érintő témákat is sorra veszik. A szerb delegációban a Koszovó-ügyi iroda tagjai mellett jelen lesznek az érintett témákban illetékes minisztériumok képviselői is. Az értekezletet az Európai Külügyi Szolgálat épületében tartják meg.
A Tanjug hírügynökségnek meg nem nevezett brüsszeli források elmondták, hogy az EU a szerbiai belső dialógus ideje alatt is szeretne meggyőződni arról, hogy a párbeszéd első fázisában kötött egyezményeket tiszteletben tartják, alkalmazzák.
A pristinai média is beszámolt róla, hogy újraindul a 2016 decemberében megrekedt párbeszéd, s a legfontosabb témaként a szerb községek közösségének megvalósítását emelte ki, melyre a korábbi brüsszeli megállapodás kötelezi Koszovót. A lapok közlik továbbá, hogy az európai uniós szervek minden bizonnyal „utasításokkal” is ellátják a két küldöttség tagjait azzal kapcsolatban, milyen intézkedésekre lenne szükség a korábbi megállapodások teljesítése érdekében.
Igor Simić, a koszovói Szerb Lista képviselője tegnapi nyilatkozatában fontosnak nevezte a párbeszéd folytatását, mert – mint mondta – a feszültség mindig akkor növekszik, amikor éppen szünetelnek az egyeztetések.
– Ennek a feszültségnek általában a koszovói szerbség látja a kárát, akár kitalált vádiratok vagy vagyonának tönkretevése által – jelentette ki, majd hozzátette, lényeges különbség van a tárgyalásokhoz való belgrádi és pristinai hozzáállás között: az egyik oldalon az Aleksandar Vučić államfő által irányított felelősségteljes politika áll, melynek célja a koszovói szerbek és albánok viszonyának tartós rendezése, a másik oldalon a pristinai ellenállást vélhetjük felfedezni, mely nyugati mentorainak követeléseként, feltételeként éli csupán meg a brüsszeli dialógust.
A képviselő elégedetlenségének adott hangot azért, mert már 1731 napja várják Koszovóban a szerbek a szerb községek közösségének megalapítását, s azért is, hogy a nemzetközi közösség egy kicsit sem próbált nyomást gyakorolni a koszovói szervekre ígéretük betartása érdekében.
