2024. április 20., szombat

A közös ünneplés kiváltsága

A hétvégén tartották meg a zentai Művelődési Házban a magyar kultúra napja délvidéki központi ünnepségét
Gergely József felvétele

Gergely József felvétele

A magyar kultúra olyan alapvető számunkra, mint a levegő, és az értékét csak akkor tudjuk igazán felfogni, ha belegondolunk, mi lenne velünk nélküle, hangsúlyozta a magyar kultúra napja alkalmából pénteken este a zentai Művelődési Házban megtartott délvidéki központi ünnepségen mondott beszédében dr. Hoppál Péter, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára. A rendezvényen adták át a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség által alapított elismeréseket, a Magyar Életfa Díjakat, az Aranyplakettet és a Plaketteket, valamint az ünnepségen hirdették ki a Vajdasági Szép Magyar Könyv 2017 című pályázat eredményeit is. 

A magyar kultúra napja alkalmából megtartott délvidéki központi ünnepség kezdetén, kilenc Kárpát-medencei település temploma egymásba fonódó harangjátékának felcsendülése és a Himnusznak az Óbecsei Schola Cantorum énekkar tagjaival való közös eléneklése után a házigazdák nevében Némedi Imre üdvözölte az egybegyűlteket, köztük az est két szónokát, dr. Hoppál Pétert, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkárát és Sutus Áront, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnökét, valamint Pirityiné Szabó Juditot, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának kapcsolattartási főosztályvezetőjét, Csibi Krisztinát, a Magyarság Háza igazgatóját, Rafajlovics Hajnalkát, Magyarország Belgrádi Nagykövetségének kulturális attaséját, Sallai Pétert, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának konzulját, mgr. Hajnal Jenőt, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét, Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség és Vajdaság Autonóm Tartományi Képviselőházának elnökét, Nyilas Leonov Anitát, a Magyar Nemzeti Tanács alelnökét, Jerasz Anikót, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökét és a tanács jelenlévő tisztségviselőit.

Az ünnepségen jelen volt Nyilas Mihály tartományi kormányalelnök, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkár, a VMSZ köztársasági, tartományi és önkormányzati tisztségviselőinek egy része, Ceglédi Rudolf, Zenta község polgármestere és a helyi önkormányzat képviselői, Csorba Béla, a VMDP elnöke, Dezső János, a belgrádi Collegium Hungaricum nemrég leköszönt igazgatója, Halász Béla, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház püspöke, Orosz Attila bácskai református esperes, Verebélyi Árpád főesperes, Szabados Róbert, a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke, a budapesti NMI Művelődési Intézet, a budapesti Hagyományok Háza és a pécsi Határokon Túli Magyarságért Alapítvány, a Kárpát-medence művelődési intézetei, ernyőszervezetei, a Macedóniában, Bosznia-Hercegovinában, illetve a Boszniai Szerb Köztársaságban élő diaszpóra képviselői, a Petőfi Sándor Program Vajdaságban szolgálatot teljesítő ösztöndíjasai, valamint az intézmények, a szervezetek és a szórványközpontok vezetői is.

Gergely József felvétele

Gergely József felvétele

A SZÜLŐFÖLD ÉPÍTŐKÖVEI

Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, a magyar kultúra napjának délvidéki központi ünnepsége Hajnal Jenő, Dudás Károly és dr. Szöllősy Vágó László teremtette alapokon igyekszik minden évben a Kárpát-medence magyarságának művelődési, közösségi intézményeit megszólítani, majd hozzátette, a magyar kultúra ünnepén a rájuk rótt felelősség szándékával mondanak igent a 2018-as évre, arra az esztendőre, amelyet számos jelentős évforduló és ünnep határoz meg, majd felsorolta azokat a kerek évfordulókat, amelyeket 2018-ban ünnepel a vajdasági magyarság.

– Nélkülözhetetlen, fontos és közösségépítő személyek idei díjazottjaink is, életútjuk, művészeti törekvésük, szellemi teljesítményük sokunk számára egyúttal a megtartó erőt is jelenti, önértésünk jelzőkarói, a megtapasztalt szülőföld építőkövei. Az egymáshoz tartozás szellemi szerkezetei, amelyben arcélek, vonások, göröngyök és barázdák, a hullámzó és lélegző táj, a hitből nyert szeretet rajzolódik ki. Ekképp tárul elénk a doroszlói és a nyugat-bácskai magyarság művelődési és közösségi életének szervezője; a szórványgondozás és a cserkészet kimagasló személyisége; a sorsunk mélyén rejtező jelentésrétegek láttatója; közösségi emlékezetünk, szokásvilágunk, bácskai tájnyelvünk egyik legkiválóbb kutatója – idei Magyar Életfa Díjasaink. Ekként tárul elénk a zentai múzeumpedagógus, a csantavéri és így az észak-bácskai tamburás élet prímje, s ekként a helyi emlékezetet és a mikrotörténeteket kirajzoló baráti egyesület derűs alakjai, a zentai hagyományőrzés bástyája és az erős alapokra építkezve megújulni képes martonosi művelődési élet majd százéves fáklyavivője. S ekként rajzolódik ki szemünk előtt az a személy, aki tiszta hitével, elkötelezett tehetségével egy életen át szolgálja a Kárpát-medence magyarságát, akinek szolgálata, missziója sokunk épülését és megerősödését is jelenti mind a mai napig, s akit a kereszténységben gyökerező magyar értékvilág megerősítésének szentelt példamutató szolgáló életéért a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Aranyplakett elismerésben részesít: dr. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke – aki a mai napon nem tud jelen lenni, így egy következő, hasonlóan méltóságteljes esemény keretében fogjuk neki átnyújtani kitüntetésünket, cselekvő gondoskodásáért, köszönetünket a megköszönhetetlenért – fogalmazott beszédében Sutus Áron, aki ezt követően ismertette a VMMSZ előtt álló feladatokat és a szövetség terveit is.

Az idei díjazottak (Gergely Árpád felvétele)

Az idei díjazottak (Gergely Árpád felvétele)

– Mindennek nem mi vagyunk a főszereplői. Mindezt csak együtt tudjuk létrehozni, együvé álmodni. S mindez nincs Magyarország kormánya cselekvő gondoskodása és a keresztény alapokon nyugvó nemzetben, így bennünk való hite nélkül. Az elmúlt közel nyolc évben, az önmegtagadást és önfeladást ránk kényszerítő folyamatok ellenére, arra való zsigeri válaszként is született, valósággá varázsolt kincses Kárpát-haza védelme az, amely jövőnket és a mában való bátor állás hitét jelenteni tudja, megtartó erőt és nyugalmat sugároz azoknak, akik benne akarnak élni. Mint ahogy az előbb is mondtam, mindennek nem mi vagyunk a főszereplői, de állhatatos napszámosai: igen! S engedjék meg, hogy az Önök nevében is mondjam: együtt, mi itt, mindannyian! – tette hozzá a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke, aki beszédét II. Rákóczi Ferenc imájával zárta.

FELADAT ÉS FELELŐSSÉG

Dr. Hoppál Péter, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára beszédében kiemelte, immár hagyománnyá vált, hogy a magyar kormány képviselőivel, művészekkel, a délvidéki kulturális élet fontos szereplőivel együtt ünnepli a magyar kultúrát az itteni magyar közösség.

– Ez a közös ünneplés valójában kiváltság: óriási és kiemelt fontosságú ügy, amelyet Önök évről évre kifejtett aktivitásukkal, tevékenységükkel támogatnak mindannyian. A magyar kultúra államhatárokat nem ismerő egységének és sokszínűségének megőrzésében kulcsszerepet játszó Kodály Zoltán mondta a zenéről: „…az életnek olyan szükséglete, mint a levegő. Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik.” Éppen így van ez magyar kultúránkkal is. Alapvető számunkra, mint a levegő, és az értékét igazán akkor tudjuk felfogni, ha belegondolunk, mi lenne velünk nélküle – hangsúlyozta dr. Hoppál Péter, hozzátéve, mi, magyarok, akik a történelem során többször megéreztük a több mint ezeréves kultúránk elnyomásának, elvesztésének veszélyét, pontosan tudjuk, miért kiemelt ünnepnap számunkra a magyar kultúra napja.

– Most, 2018-ban is azzal kell szembesülnünk Európa közepén, hogy a saját nemzeti kultúrájukról lemondó nyugati országok nemcsak felolvasztanák a multikulturalizmus általuk létrehozott olvasztótégelyében a nagy történelmi múlttal rendelkező európai államokat, hanem mindezt alá is rendelnék egy Európától idegen, elnyomó vallási közösségnek. Közép-Európa és benne Magyarország jól tudja, milyen levegő nélkül élni. A józan ész politikáját folytatva és saját eddigi útját, értékrendjét követve védi kulturális hagyományait, értékrendjét, kiáll annak erőszakos felhígítása ellen. Hiszen jól tudjuk, hogy kultúránk tart meg bennünket egyénként, közösségként, nemzetként. A kultúra művelése által válunk szellemileg és lelkileg erősebbé, gazdagabbá. Magyarország kormányának elmúlt hét és fél éves politikájában kiemelt szerepet kapott a kulturális nemzetpolitika, amely a Kárpát-medence egészére vonatkozó fejlesztési programokban és pénzügyi támogatásban nyilvánult meg. A nemzetpolitikai államtitkárság költségvetését is tekintve, a korábbi, 2009-es kormányhoz képest napjainkban több mint tízszeres forrással támogatjuk a külhoni magyar közösségek, szervezetek munkáját. Ezt a Kárpát-medencei egységben történő gondolkodást nemcsak természetes összetartozásunk ténye diktálta, hanem az a valóságos élethelyzet is, hogy a kultúra nem áll meg a kényszerűen kijelölt országhatároknál. Ám ez utóbbi kijelentés csak addig igaz, amíg vannak, akik gondoskodnak arról, hogy a magyar nyelv ismerete, a magyar művészet hagyományai, a magyar népi kultúra gondozása ott is továbböröklődjön, ahol a hivatalos nyelv és kulturális környezet nem magyar. Ezt a tudást minden generációnak újra kell tanulnia, s óriási dolog – mint a levegő –, ha mindig vannak, akik gondoskodnak a magyar kultúra mindennapi műveléséről, továbbadásáról. Ahogy a nagy művészek egész életművükben benne hordozzák mesterük tanítását, úgy az anyaországon kívül született magyar fiatalok számára, a magyarság értékeinek őrzőiként Önök mutatnak példát. Szervezetbe tömörülve, vagy egyénenként, szülőként, pedagógusként, alkotóként, példaképként. Ez feladatot és felelősséget jelent: hétköznapi értelemben véve apró, a történelem távlataiban és a nemzet szemében azonban naggyá váló dolgokat. „Nem azok, kik valami nagyot tettek, de akik valami nagyot képviselnek, foglalják el az első helyeket a történetben” – írta a Batthyány-kormány vallás- és közoktatási minisztere, Eötvös József. A magyar nyelv, a magyar ünnepek, a magyar történelem legfontosabb eseményeiről történő megemlékezés, a magyar kultúra egy-egy szeletének megismertetése, felidézése, bemutatása csak néhány nagy vállalás az Önök által végzett mindennapi feladatok közül. Főként az a meleg szív, lelkesültség, amellyel a magyar Himnuszt éneklik – ez késztetheti az Önök után jövő nemzedéket is arra, hogy bárhol is élnek majd a világon, ezt az identitásuk szempontjából kiemelten fontos gyökeret, magyarságukat megőrizzék maguknak és a jövendőnek. Engedjék meg, hogy az anyaország ünnepi küldöttjeként fejet hajtsak és köszönetet mondjak a délvidéki, vajdasági magyar közösség vezetőinek és Önökön keresztül minden tagjának a magyar kultúra ápolásában, közösségeik értékőrzésében vállalt felelősségteljes munkájukért, egyben biztosítom Önöket a jelenlegi magyar kormány további támogatásáról, partnerségéről is – fogalmazott ünnepi köszöntőjében az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára.

A Vajdasági Szép Magyar Könyv idei díjazottjai (Gergely József felvétele)

A Vajdasági Szép Magyar Könyv idei díjazottjai (Gergely József felvétele)

HAVON DELELŐ SZIVÁRVÁNY

A rendezvény folytatásában ünnepélyes keretek között adták át a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség által alapított elismeréseket. Magyar Életfa Díjban részesült Diósi János művelődésszervező (Doroszló), Kalapis Sztoján szalézi atya, a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség elnöke, az Emmausz fiúkollégium vezetője (Muzslya), Mezei Erzsébet képzőművész, művésztelep-vezető, pedagógus (Zenta) és dr. Pénovátz Antal nyugalmazott tanár, nyelvjárás- és néprajzkutató (Pacsér). Aranyplakettel tüntették ki dr. Halzl Józsefet, a Rákóczi Szövetség elnökét, aki a későbbiekben veszi majd át az elismerést. Plakettet kapottNagy Abonyi Ágnes néprajzkutató, muzeológus (Zenta), Vörös Róbert tamburazenekar-vezető, a Mendicus Művészeti Központ elnöke (Csantavér), a zentai Délibáb Magyar Művelődési Egyesület, a bácskossuthfalvi Monográfia Helytörténeti Egyesület és a martonosi Testvériség Művelődési Társulat.

A rendezvényen hirdették ki a Vajdasági Szép Magyar Könyv 2017 című pályázat eredményét is. A 2017. évi Vajdasági Szép Magyar Könyv Díjat Terék Anna Halott nők című verskötete érdemelte ki, amely a Forum Könyvkiadó Intézet és a Kalligram Kiadó közös gondozásában jelent meg. A Szilágyi Gábor reklámgrafikus, ifj. Sebestyén Imre dizájner, tipográfus és Penovác Endre képzőművész összetételű zsűri emellett kategóriánként is díjazta a legszebb kiadványokat, valamint több dicsérő oklevelet is kiosztott. A legszebb tankönyvpótló és -kiegészítő kiadványnak járó elismerést a Tigrislélek című prózaválogatás-kötet nyerte el, amely a Jó Pajtás, a Forum és a Magyar Szó közös gondozásában, Hózsa Éva válogatásában és Sági Varga Kinga szerkesztésében jelent meg, és a zsűri külön elismerését fejezte ki Bicskei Anikónak a kötethez készített illusztrációiért.
Az ünnepség zárásaként a vendégek közösen megtekintették a Nagy László azonos című verse alapján, Mezei Kinga rendezésében készült Havon delelő szivárvány című produkciót, amelynek szereplői Elor Emina, Mészáros Gábor, Szalai Bence, Szilágyi Áron és Verebes Andrea voltak, dramaturgja pedig Góli Kornélia. A különleges produkcióban közreműködött az Óbecsei Schola Cantorum énekkar is, Stefaniga Ottília vezényletével.

A magyar kultúra napja délvidéki központi ünnepségét a Magyar Nemzeti Tanács védnökségével, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség szervezésében, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ és a Zentai Magyar Kamaraszínház társszervezésében, valamint a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alap, a Bethlen Gábor Alap, a Magyar Nemzeti Tanács, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság,Zenta község önkormányzata és Szabadka város önkormányzata támogatásával tartották meg.