Szerbiában nincs olyan központ, amely a veszélyes hulladék megsemmisítésével foglalkozna. Ezért az állam külföldre, kilogrammonként 1,5-től 3 euróig terjedő áron, az Európai Unió országaiba exportálja. Ez óriási befektetést jelent az iparág számára, mondja Siniša Mitrović, a Szerb Gazdasági Kamara cirkuláris gazdálkodási részlegének igazgatója. Hozzáteszi, ugyanakkor az ilyen jellegű hulladék egészségre tett káros hatása sem mellékes tényező. Szerbiában a becslések szerint a mintegy 200 nyilvántartott üzem által évente 80 ezer tonna veszélyes hulladék keletkezik. Emellett pedig az európai uniós követelmény következtében 2022-től Szerbia nem exportálhatja külföldre a veszélyes hulladékot.
A gazdasági kamara adatai szerint a jelenlegi termelés során keletkező hulladék mellett több mint 300 ezer tonna azon hulladék mennyisége, amely a szocialista időszakban a csődbe ment nagyvállalatok által halmozódott fel. Habár a veszélyes hulladék kezelésére szolgáló létesítmény ötlete még 2001-ben megszületett, Szerbia azonban, a környező országokkal ellentétben, még mindig nem rendelkezik hulladékkezelő központtal. Magyarországon több mint 46 ilyen létesítmény is működik, Romániában és Szlovéniában is létezik magánközpont a veszélyes hulladék feldolgozására.
A Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint mintegy 3500 nem nyilvántartott szemétlerakó és több mint 150 városi hulladéktároló van Szerbiában.
Obrenovácon nemrégiben ismeretlen eredetű letemetett hulladékot fedeztek fel. Siniša Mitrović attól tart, hogy az ország számos más területén is vannak ilyen illegális „hulladéklerakók”. Mitrović arra is felhívja a figyelmet, hogy a polgárok is felelősek azért, hogy hová kerül az általuk termelt hulladék. Hozzáteszi, hogy Szerbiában szabályozva van a hulladék sorsa, az eljárás a gyakorlatban mégsem működik átláthatóan. A veszélyes hulladék problémája azonban ugyanúgy megoldható, mint bármely más jellegű szemét eltávolítása, véli Mitrović.
