TORDAI ÜNNEPSÉG

Balog Zoltán: küzdeni kell az igazságért

Az egymás iránti szeretet szükségességét hangsúlyozták az egyházi vezetők a tordai vallásszabadság ünnepségén

(MTI)

2018. január 13., 13:39 >> 2018. január 14., 15:23

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

Az egymás iránti szeretet szükségességét hangsúlyozták az egyházi vezetők a vallásszabadságot a világon elsőként meghirdető erdélyi országgyűlés 450. évfordulóján tartott hálaadó ünnepségen, Tordán.

Bálint Benczédi Ferenc, a megalakulása évfordulóját is ünneplő Magyar Unitárius Egyház püspöke elmondta: Jézus nem azt figyelte, hogy hozzá hogyan viszonyulnak a tanítványai, hanem azt, hogy egymást mennyire szeretik. Úgy vélte: az egymás iránti szeretet az évforduló mai parancsa is.
Kató Béla, az erdélyi református egyházkerület püspöke szerint a hit gyümölcse volt a tordai vallásszabadsági határozat, amely a vallásháborúk korában a béke szigetévé tette Erdélyt. Hozzátette: jó lenne az isten és ember iránti bizalom légkörében tovább lépni, és a tolerancia Erdélye után a szeretet Erdélyét megvalósítani.
Jakubinyi Görgy gyulafehérvári római katolikus érsek elismerte, egyháza nem fordult mindig olyan nyitottsággal a vallásszabadsághoz, mint ma. Azt is megemlítette azonban, hogy a tordai országgyűlés is csak a a korabeli korlátok között mondta ki a vallásszabadságot. Csak a három (magyar, szász és székely) nációra, és a négy (római katolikus, lutheránus, református, unitárius) bevett vallásra vonatkozott, és nem tette lehetővé például, hogy római katolikus püspökség lehessen Erdélyben.
Adorjáni Dezső erdélyi evangélikus püspök úgy vélte, az ünneplésnek a megújulás közös igényéről kell szólnia. "Fogjunk hozzá a szabadság terének a felépítéséhez" - szólította fel hallgatóságát. Megjegyezte: szabadság ott van, ahol tisztelik egymást az emberek és szent az adott szó. Autentikus szabadság ott jön létre, ahol jelen van az isten.
Daniel Crisan a román ortodox egyház esperese is azt említette meg, hogy a tordai vallásszabadsági törvény nem adott jogokat a görögkeleti vallású románoknak, de a multikulturalizmus, a tolerancia alapjait teremtette meg. Hozzátette ezek révén vált a lelkiismereti és vallásszabadság földjévé Erdély. Úgy vélte: ezekről az értékekről ma sem szabad lemondani.
Az 1568. január 6-13. között Tordán tartott erdélyi országgyűlés Európában először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva a négy vallás - katolikus, evangélikus, református, unitárius - szabadságát és egyenjogúságát. A törvény az erdélyi gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást biztosított. A rendek által elfogadott határozat kimondta: "Senki ... az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, ... mert a hit Istennek ajándéka."

A vallásszabadság első kinyilvánításának a 450. évfordulóját ünnepelték Tordán (MTI Fotó: Biró István)

A vallásszabadság első kinyilvánításának a 450. évfordulóját ünnepelték Tordán (MTI Fotó: Biró István)

A tordai országgyűlés mai üzenete nem egyszerűen a tolerancia, a vallási türelem, hanem az is, hogy küzdeni kell az igazságért nemes eszközökkel - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton, a vallásszabadság első kinyilvánításának 450. évfordulóján az erdélyi Tordán.

A miniszter azt mondta, a fenti üzenetben egymásra találhatnak protestánsok, katolikusok és ortodoxok, hiszen az emberi lét alapvető kérdéseiben ugyanazt vallják: teremtettségüket, a férfi és a nő méltóságát, a családot mint teremtési rendet, az állam és az egyház megkülönböztetését, valamint - mindenek előtt - a felebaráti szeretetet.
"A nagy kérdés, a mi kérdésünk, ha befelé tekintünk, hogy fel tudjuk-e ismerni az igazságot, hogy az összekössön bennünket, és erőssé, erősebbé tegyen" - fogalmazott a miniszter, hozzáfűzve, egy keresztény kulturális ökumenizmusra van szükség katolikusok, ortodoxok és protestánsok között.

Kövér László szerint Közép-Európa 450 éve példát mutatott a világnak, és ma is ezt teheti.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a vallásszabadság első kinyilvánításának 450. évfordulóján tartott hálaadó ünnepségen az erdélyi Tordán (MTI Fotó: Biró István)

Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a vallásszabadság első kinyilvánításának 450. évfordulóján tartott hálaadó ünnepségen az erdélyi Tordán (MTI Fotó: Biró István)

Az Országgyűlés elnöke az erdélyi Tordán beszélt erről szombaton azon a hálaadó ünnepségen, amelyet a vallásszabadság első kinyilvánításának a 450. évfordulója alkalmából tartottak. Bejelentette, hogy eleget tesz az erdélyi felkérésnek, és kezdeményezi a magyar Országgyűlésben az erdélyi országgyűlés vallásbékét kimondó tordai határozata emlékének megörökítését.
Kövér László felidézte: az Erdélyben 1568-ban megvalósult felekezetközi békét Európában csak a katolikusok és protestánsok közötti harminc éves vallásháborút 1648-ban lezáró vesztfáliai béke teremtette meg. A vallásszabadságra, mint egyéni jogra csak 1789-ben utalt az emberi és polgári jogok francia nyilatkozata, és ezt az Egyesült Nemzetek Szövetsége csak az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában teljesítette ki és szavatolta a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság egyéni jogát minden ember számára.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2018     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Támogato: Bethlen Gábor alap