A 2017-es Fölszállott a Páva sem múlt el vajdasági versenyző nélkül. A döntőig eljutott Sőregi Anna szólóének kategóriában versenyzett, furulyán pedig Komáromi Kristóf kísérte. A versenyen átélt élményeiről kérdeztük Annát, aki másodéves a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémia népi ének, népzeneelmélet szakán.
Hogyan indultál el a versenyen?
– Tavasszal láttam a verseny kiírását, de gondolkodtam már korábban is a jelentkezésen.Most a mestereim és tanáraim közül többen bátorítottak, hogy jelentkezzek mindenképp. Remek lehetőségnek gondoltam, de nem szerettem volna egyedül menni, és mivel az 5. Fölszállott a pávában bejött az az újdonság, hogy a szólóénekeseket kísérheti egy hangszer, így Komáromi Kristóf jött velem, aki furulyán kísért. Azért választottam a furulyát, mert úgy gondolom, az egy olyan hangszer, amin a legtöbb dialektust be lehet mutatni.
Mi volt a legemlékezetesebb a versenyen?
– Nagyon szerettem ott lenni, főleg, hogy az élő adást megelőzően mi már előző nap ott voltunk. Élveztem, hogy ment körülöttünk a pörgés, és velünk foglalkoztak, de azt is, hogy megismerkedhettem a televízióban dolgozó emberekkel és a zsűrivel is. Beszélgettünk, tanácsokat adtak, így jó együttműködés alakult ki, tehát számomra a munkafolyamat volt a legjobb.
Hogyan választottátok ki a dalokat a fordulókra?
– Én voltam, aki lényegében kitalálta, hogy mi is legyen, mit szeretnék, de a mentorunk, Bárdosi Ildikó is sokat segített, valamint Juhász Zoltán furulyás is. Nekik mondtam el az ötleteimet, és ők hoztak új ötleteket, vagy támogatták a már meglévő ötletet, és együtt dolgoztunk.
Mit adott neked a döntős szereplés?
– A Páva alatt értettem meg azt, hogy bár rólunk van szó, minket lát a közönség, a lényeg nem mi vagyunk, hanem az, hogy lássák az emberek azt a kultúrát, ami még él, és lehet vele találkozni. Mindegyik forduló sokat adott, mert mindig az adott helyről kaptam visszajelzéseket. Az elődöntőre becei muzsikát vittünk, és az előadás után egy becei lány keresett meg minket, és mondta el, hogy mennyire jó volt. A helyiek jeleztek vissza, és ezek a visszajelzések adtak erőt a következő fordulóra.
Mik a terveid a jövőre nézve?
– Most vizsgaidőszak van, azon van a hangsúly, de a Páva sok lehetőséget ad nekünk, sok helyre mehetünk fellépni. Alapvetően a terveimben az iskola az első, de párhuzamosan a Páva alatt is tudtam tanulni és fellépni, és nagyon élveztem, működött. Sok helyre szeretnék eljutni a nyáron és tavasszal is, folytatni szeretném, amit elkezdtünk.
