2024. március 29., péntek

Ellep bennünket a hulladék?

Szerbia még mindig nem tudja feldolgozni a veszélyes és az ipari hulladékot

Szerbiában már évek óta törvény szabályozza a veszélyes hulladék fizikai és vegyi kezelését, de az ország még mindig nem rendelkezik ilyen központokkal. Közben a szerbiai iparnak a felhalmozott hulladék megsemmisítésére kilónként 1,5-3 eurót számolnak fel a feladatot elvégző külföldi cégek. Szerbiában mintegy 200 olyan bejegyzett gyártóüzem működik, amely évente 80 ezer tonna veszélyes hulladékot gyárt – nyilatkozta a Tanjug hírügynökségnek Saša Mitrović, a Szerbiai Gazdasági Kamara körkörös gazdaság központjának igazgatója.

Mitrović rámutatott, 2020-ra, vagyis két év múlva már nem lesz az országnak lehetősége arra, hogy az EU országaiba vagy olyan országba szállítsa megsemmisítésre a veszélyes hulladékot, amely rendelkezik fizikai-vegyi kezeléssel foglalkozó hulladékközponttal. Eközben a temérdek mennyiségű veszélyes hulladék mellett még súlyosbítja a gondot a mintegy 300 ezer tonnára felhalmozódott ipari hulladék azokban a gyárakban, amelyek már rég csődbe mentek.

A környező országok már tettek ennek érdekében, így Magyarország 46 köz- és magánpartnerségben működő, veszélyes hulladékot feldolgozó üzemet működtet, de Románia és Szlovénia is hasonló módon oldotta meg ezt a problémát. Mitrović rámutatott, a probléma sürgős megoldást követel, a veszélyes hulladék kezelésének megoldása nélkül ugyanis a 27. tárgyalási fejezetben sem tud az ország egyről a kettőre lépni. A szomszédos országok tapasztalataiból ítélve a problémát legkönnyebben köz- és magánpartnerséggel lehet megoldani.

– Szerbiában a Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint pillanatnyilag több mint 3500 illegális hulladéklerakat van, az illegális szeméttelepek mellett pedig még 150 nagyvárosi szemétteleppel is számolnia kell. Polgárként el kell gondolkodnunk azon, mi történik a háztartási hulladékkal, a gyógyszerekkel, a festékekkel, a burkolóanyagokkal... – hangsúlyozta Mitrović. Példaként megemlítette a nemrégiben felfordult vasúti tartálykocsit, ami vegyi anyagot szállított. A kár felszámolására olyan intervenciós központra lett volna szükség, amely kezelésbe vette volna az anyagot, hogy az ne tegyen kárt a polgárok egészségében és a természetben sem.

Rámutatott, Szerbia törvényes előírásainak a 98 százalékát már összehangolta az EU törvényes előírásaival, de sajnos azok alkalmazása nagyon nehézkesen halad.

Optimizmussal tekint ugyanakkor az előttünk álló évbe. Kiemelte, reményei szerint még az idén megoldást találnak a veszélyes hulladék fizikai-vegyi kezelésével foglakozó központok ügyében. Az ilyen megsemmisítőüzemek ugyanis kevesebb káros anyagot bocsájtanak ki, mint egy tűzijáték.