A Vajdasági Szociáldemokrata Liga szerint katasztrofális helyzetben van Nagybecskerek. A legújabb demográfiai adatok ugyanis azt mutatják, hogy drasztikusan csökken a városnak, de az egész vidék lakosságának a száma. Különösen a falvakban észlelhető az elnéptelenedés, de egyre több üres ház van a városban is.
Nagybecskerek napjainkban (Fotó: Kecskés István)
A Szerbiai Közegészségügyi Intézet legfrissebb adatai szerint Közép-Bánátban az elmúlt öt év alatt kilencezerrel csökkent a lakosság száma. Ezek a népesedési adatok azonban még elképesztőbbek, hogyha visszamegyünk 1981-be. Attól az évtől kezdve az elmúlt évig, vagyis 35 év alatt húszezerrel csökkent Nagybecskerek lakosságának a száma.
A ligások szerint a demográfiai lejtmenet legfőbb oka a gazdaság visszaesése. Ezt elsősorban a foglalkoztatottak száma szemlélteti a legjobban. Valamikor több mint ötvenezren dolgoztak Nagybecskereken, jelenleg azonban mindössze 29 ezer személynek van munkahelye. A nagy ipari övezetek tönkrementek, benőtte őket a gaz. Az ellenzéki párt szerint miközben a helyi hatalom folyamatosan a külföldi beruházók érkezését lebegteti, addig sem törökországi, sem nyugat-európai, sem orosz, kínai, finn meg egyéb beruházók nem érkeztek Nagybecskerekre. És ahelyett, hogy az óriási mértékű elvándorlás problémájának a megoldásán munkálkodnának, 2017 végén a város nevének az esetleges megváltoztatása lett a fő téma. A ligások szerint a fogyást a mostaninál sokkal komolyabban kell venni, elsősorban a politikusok, de a közélet más szereplői részéről. Ellenkező esetben egyre több lesz a nagybecskereki Nyugat-Európában vagy Ausztráliában, mint a szülővárosában.
Közép-Bánát lakosságának rohamos csökkenése elsősorban az alacsony természetes szaporulat (nyolc promil) és az elvándorlás következménye, ami a lakosság elöregedését hozta magával. A 2011. évi népszámlás idején Nagybecskereken 76 511-en éltek, mintegy 5000-rel kevesebben, mint az előző népszámláláskor. Továbbra is azonban Bánát legnagyobb városaként tartják számon.
