Az Urbán András rendezésében készült Ördög és Európa című produkció valójában a Pass-port trilógia folytatása. Az első előadást, a Pass-port Szabadka – A démonok városa című produkciót, 2012-ben láthatta a közönség, ezt követte a második rész a Pass-port Szeged – Maga az ördög, majd pedig a Pass-port Európa. Az Ördög és Európa munkabemutatója nemrég volt a Kosztolányi Dezső Színházban. Urbán András elmondása szerint a bemutatójára tavasszal, minden bizonnyal március végéig kerül sor, de addig még munkafolyamat alatt áll, és akár változhat is.
– A Pass-port projektum kutatómunkára épült. Tulajdonképpen egyfajta szociológiai prizmán keresztül vizsgáltuk saját magunk és a környezetünkben élők gondolkodását, viselkedését bizonyos témakörökre kivetítve. A démonok városa azzal az élettel foglalkozott, amit jellemzően szabadkainak nevezünk, egyebek közt az ún. multikulturális városi léttel, a különböző nemzetek kulturális szétválasztódásával, a nacionalizmussal és a gyűlölettel. A Maga az ördög a magyarokkal foglalkozott, a felmerülő sztereotípiákkal együtt, a kisebbségben élő magyarok hozzáállásával az anyaországi magyarokhoz és fordítva, míg a Pass-port Európa a térségünk és Európa viszonyát kutatta. A Pass-port trilógia kapcsán már korábban is tervbe volt véve egy új, egységes egész előadás, amely az előző háromból épülne fel. Amikor viszont ezzel elkezdtem újból foglalkozni, arra jutottam, hogy nincs még minden elmesélve. Késztetést éreztem arra, hogy egy különálló előadást hozzak létre, így az Ördög és Európa végül is nem egy összefogó produkció, nem a Pass-portokból keletkezett, inkább azok folytatása lett. Akár azt is mondhatni, hogy a Pass-port trilógiához kapcsolódik negyedik részként. Nem gondolom, hogy a Pass-port elvesztette volna az aktualitását, elvégre örök érvényű emberi problémákat boncol, a maguk módján szórakoztató módon, ez viszont egy másik történet. A Pass-port idején vizsgáltuk a térségünkben tapasztalt viszonyokat, nemzetiségi szempontok szerint vagy épp Európa irányába. Mindez most sokkal egyetemesebb formában jelenik meg, valahol ugyanezen problémakörök továbbgondolásaként. Továbbra is a bennünket és Európát érintő kérdésekkel foglalkozunk. A Pass-port idején a migráns és menekültkérdés még épp csak előjött. A Pass-port Szabadkában megjelenik az, hogy érkeznek a menekültek, de akkor ez még korántsem arról szólt, amiről ma. Egyfajta sokkot eredményezett, hogy specifikus kultúrához tartozó menekültekről van szó, ez alapos átgondolásra adott okot. Valamilyen értelemben összeütköződik a két nagy vallási kultúra, a kereszténység és az iszlám, ugyanakkor érdemes kivizsgálni az európai demokrácia és az iszlám összeütközését is, közben persze nagyon óvatosan kell különválasztanunk, hogy mire is gondolunk az európai kultúra alatt. Mondjuk egy alapvető konfliktuspont épp az, hogy az európai társadalmak kimondottan szekulárisak. Az európai demokrácia egyik nagy vívmánya, hogy a vallás végül is nem alkotmányos szerepet játszó kategória, míg az iszlám egy olyan vallás, amely konkrét társadalmi államberendezéssel rendelkezik, bizonyos értelemben ideológiai. Mindez aktív politikai reakciókat vált ki, rengeteg olyan momentum kerül ebbe a történetbe, amely emberi-erkölcsi szempontból tolerálhatatlan, például a xenofóbia. A legnagyobb probléma viszont mindig is a képmutatás. Európa nem tudott megfelelő választ adni a migránskrízisre, a liberális oldalról sem, a jobboldali vonal pedig gyakran olyan elveket képvisel, amelyekkel egy becsületes, keresztény ember nem tud azonosulni. Ez az előadás kritikus mindkét kultúrához. Agresszív konfliktuszónát teremt, belemélyedve a vallási, de főleg a kulturális különbségekbe, és azokat próbálja konfrontálni, egyértelműen az itt élő emberek szempontjából, ahogyan mi látjuk vagy éljük meg a jelenlegi helyzetet. Ez sem mellékes, hiszen megfigyelhetjük, ahogyan ezt a területet a jobb élet reményében elhagyják az emberek. Ezt közvetlenül mi is érezzük, a közönségünkön is, hogy kevesebben vagyunk. Talán túl ambiciózus lenne azt mondani, hogy az Ördög és Európa a kereszténység és az iszlám konfrontációjáról szól, de ez biztosan egyik alapmotívuma – fejtette ki Urbán András.
Az előadást a szerbiai kulturális minisztérium és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.
