A nyugat-balkáni országok jogállamiságának és demokráciájának bizonytalanságára hívta fel a figyelmet legújabb jelentésében Nagy-Britannia parlamentje felsőházának külügyi testülete. Szerbiát az elemzésben arra szólították fel, hogy ne csupán szóban és papíron hajtsa végre a vállalt reformokat, hanem a gyakorlatban is. „Arról tájékoztattak bennünket, hogy az Európai Unió által elvárt reformokat csupán papíron végezték el Szerbiában, alkalmazásuk semmin sem változtatott az országban” – áll a Lordok Háza által kiadott nyugat-balkáni jelentés hazánkkal foglalkozó részében. Negatív példaként a média privatizálását hozták fel: magánosítottak számos állami kézben lévő sajtóorgánumot, ezek azonban továbbra sem függetlenek, mert a tulajdonosaik hatalomhoz közeli személyek, és még mindig az állam médiumaiként lehet tekinteni rájuk – tették közzé.
Az analízis szerint Nagy-Britanniának aggódnia kellene amiatt is, hogy a Nyugat-Balkán térségében csökken az európai integráció támogatottsága, s a helyzeten egy cseppet sem segít az, hogy az Európai Unió folyamatosan későbbi dátumokat határoz meg a bővítés határidejeként. Mint a jelentésben a brit parlament külügyi bizottsága megállapítja, Nagy-Britannia érdeke a nyugat-balkáni államok európai felzárkózása, mert csak ekképp szavatolható a térségben hosszú távon a biztonság, az egyensúly és a fejlődés. A Brexitet követően is támogatnia kell a királyságnak az európai uniós bővítés politikáját – állapítja meg a dokumentum, a brit kilépést nem szabad az európai értékek feladásaként értelmezni, ezért Nagy-Britannia a nyugat-balkáni térségben az EU-val együttműködve, de önállóan is tovább fog munkálkodni ezeknek az értékeknek a népszerűsítésén.
A jelentés pozitív hangnemben idézi Ana Brnabić kormányfő szavait, melyek szerint Szerbia az uniós reformokat saját maga miatt hajtja végre, és nem kizárólag az európai uniós csatlakozás miatt.
Az elemzésben kitérnek Szerbia és a NATO katonai tömb kapcsolatára is. Megállapítják, hogy a szerbség többsége az észak-atlanti szervezetben továbbra is ellenséget lát, még ha 18 év el is múlt Jugoszlávia bombázása óta. Valószínű, hogy Szerbia nem fogja jövőjét a NATO kötelékében látni még egy ideig, de az is lehet, hogy sosem csatlakozik hozzá – állapítják meg.
A jogállamiság, a korrupcióellenes küzdelem, a sajtó- és véleményszabadság szavatolása számít Szerbia legnagyobb feladatának – húzza alá a brit parlament bizottságának nyugat-balkáni jelentése.
